Kíváncsi vagy, ki támogat Téged?

A szerelem kezdetén sokan úgy érzik, mintha minden könnyebb, intenzívebb és élénkebb lenne. A másikra irányul a figyelem, az együtt töltött idő feltölt, a kapcsolat pedig szinte magától működik. Az évek múlásával azonban ez az élmény átalakul, és ennek nemcsak érzelmi, hanem nagyon is konkrét biológiai okai vannak.

Sok pár életében kísértetiesen ismerős a helyzet: látszólag apró dolgokon robban ki a vita, mégis ugyanaz az érzelmi forgatókönyv ismétlődik újra és újra. Más a téma, más a pillanat, de a végén ugyanaz a feszültség, ugyanaz a sértettség marad.

Van egy különleges szilveszteri pillanat, amikor már tudjuk, hogy hazudni fogunk magunknak. Nem rosszindulatból, nem komolyan – inkább hagyományból. Ez az a pillanat, amikor megszületik a mondat: „jövőre majd másképp”. Sportosabban. Tudatosabban. Kevesebb cukorral. Több zöldséggel. Kevesebb képernyővel. Több énidővel. És valahol mélyen már ekkor érezzük: ezek közül legalább kettő februárra elfárad.

Van az a januári reggel, amikor felébredünk, és a testünk egyértelműen jelzi: ő nem olvasta az újévi terveinket. Lassabb, nehezebb, álmosabb – és nem, ez nem jellemhiba. Ez biológia. Csak ritkán beszélünk róla ilyen nyíltan. A jó hír: a testünk nem ellenünk dolgozik. Egyszerűen csak évszak van. Tél.