Engedd, hogy más fizessen helyetted!

Ha legközelebb azt mondod, hogy „rossz érzésem van a gyomromban”, lehet, hogy szó szerint igazad van. Egyre több kutatás bizonyítja, hogy a bélflóránk – azaz az emésztőrendszerünkben élő mikrobák összessége – nemcsak a fizikai egészségre, hanem a mentális állapotunkra is hatással van. Egy friss tanulmány most még tovább megy: úgy tűnik, hogy a depresszió, a bipoláris zavar és a szorongásos rendellenességek mögött közös baktériumtípusok állhatnak.

Vannak mondatok, amik elsőre ártatlanul hangzanak, de egy idő után már gyanúsan ismerősek lesznek. Például ez: „Én nem szeretnélek beskatulyázni, csak élvezem, amit most együtt csinálunk.” Vagy: „Nem kell ezt elnevezni, ami köztünk van, ugye?” A klasszikus: nem akarom címkézni. De mit is jelent ez pontosan? Mi van a szavak mögött? És mikor egészséges ez a hozzáállás – és mikor csupán egy finomra hangolt kikerülés?

A Harcosok klubja óta sokan gondolják, hogy a többszörös személyiségzavar valami filmbe illő túlzás. Pedig a disszociatív személyiségzavar – vagyis az, amikor valakiben több, egymástól elkülönülő személyiség él – valós, diagnosztizálható és ritka, de nagyon is létező jelenség. De honnan lehet tudni, hogy valakinek (vagy akár neked) több személyisége van? És mik ezek a személyiségek valójában? Cikkünkben érzékenyen, mégis közérthetően járjuk körbe ezt a sokak számára misztikusnak tűnő állapotot.

Az utóbbi években gombamód szaporodnak a nárcisztikus exek – legalábbis, ha a közösségi médiát nézzük. Elég egy nehéz szakítás, néhány bántó mondat vagy önző viselkedés, és máris kész a diagnózis: nárcisz! De vajon valóban az? Vagy csak túl könnyen ragasztjuk rá ezt a címkét valakire, aki egyszerűen nem passzolt hozzánk? Ebben a cikkben segítünk eligazodni a nárcisztikus személyiségzavar (NPD) valódi jellemzői és a hétköznapi, kellemetlen viselkedés közötti különbségekben – edukatívan, őszintén és ítélkezés nélkül.