Sokat dolgozunk, hogy ezen az oldalon NEKED valami értékeset nyújtsunk. Nem kérünk mást, minthogy néha megnézd egy-egy hirdetőnk weboldalát – aki cserébe kifizeti a munkánkat. Engedd, hogy más fizessen a kíváncsiságodért. Engedélyezd a hirdetéseket ezen az oldalon és ismerkedj meg a szponzoraiddal.
Ha valaha is ültél olyan meetingben, ahol öt perc után rájöttél, hogy ez az egész lehetett volna egy e-mail… vagy egy emoji… esetleg egy sóhaj, akkor pontosan érted, miről beszélünk. A céges meeting ugyanis olyan, mint a páros tánc: elvileg a harmóniáról szólna, a gyakorlatban viszont sokszor úgy végződik, hogy valaki rálép a másik lábára, három ember kiesik a ritmusból, és valaki megkérdezi: „De miért is vagyunk itt?”
Kevés filmes műfajt övez annyi előítélet, mint a horrort. A közvélekedés szerint aki képes önszántából végignézni, ahogy valakit egy túlvilági lidérc kerget a sötét pincébe, az biztosan vagy érzéketlen, vagy furcsa, vagy minimum kétes viszonyt ápol a zseblámpákkal. A tudomány azonban egy elegáns csavarral felborítja ezt a sztereotípiát: a horrorrajongók ugyanis – kapaszkodjunk meg – átlag feletti empátiával rendelkeznek. És nem, ez nem egy „plot twist”, hanem egyre több kutatási eredmény áll mögötte.
A december minden kapcsolatban ugyanazt hozza el: fényfüzérek, fahéjillat, és a legendás mondat, amely generációk óta rezegteti meg a karácsonyi béke lágy hártyáját: „Minek költünk ennyit?!” Ez az a pillanat, amikor a pénzügyi személyiségtípusok teljes harci díszben jelennek meg, mintha a Jézuska hívta volna őket stratégiai értekezletre. A jó hír: nem vagytok furcsák. A rossz hír: teljesen normálisak vagytok, mert a tudomány szerint a karácsony minden párból kihozza a pénzügyi különbségek legszínesebb verzióját.
Ha valaha is eltöprengtél azon, hogy mi történik a bőrödből kirobbantott tintával egy lézeres tetoválás-eltávolítás után, akkor készülj: a válasz egyszerre meglepő, kicsit undi és teljesen logikus. Mert igen… a tetkód jó része végül a WC-ben landol.