Sokat dolgozunk, hogy ezen az oldalon NEKED valami értékeset nyújtsunk. Nem kérünk mást, minthogy néha megnézd egy-egy hirdetőnk weboldalát – aki cserébe kifizeti a munkánkat. Engedd, hogy más fizessen a kíváncsiságodért. Engedélyezd a hirdetéseket ezen az oldalon és ismerkedj meg a szponzoraiddal.
Valahol egy öltözőfülkében valaki zokog, miközben egy sárga pöttyös zoknit szorongat. Hosszú kapcsolat ért véget, és a világ hirtelen túl nagy, túl hideg, túl bizonytalan lett. A zokni viszont olcsó, puha, színes és nem bírál. Egy apró döntés egy kaotikus időszakban, ami azt üzeni: „Még van kontrollom.”
Avagy: mikor a vacsora és a vacsorapartner egy és ugyanaz.
A mentális szakítás nehezebb, mint a fizikai?
Kattintasz, megnyitod, felmész a profiljára. Tudod, hogy nem kéne, de mégis. „Kivel van most? Tényleg boldog? Miért pont azt a dalt posztolta?” – az exek online élete néha izgalmasabb, mint a Netflix-sorozat, amit épp nézni kéne. De miért csináljuk ezt magunkkal? Mit keresünk valaki fényképei között, aki már nem részese az életünknek?