Fizessen a hirdető helyetted!

Amíg mi még vitázunk a nemi szerepekről és társadalmi normákról, egyes madarak már réges-rég elengedték a bináris dobozokat. Lehet, hogy a természet nem ismeri a „csak fiú vagy csak lány” szabályokat? És mit üzen ez nekünk, embereknek – párkapcsolatban, önismeretben, az élethez való hozzáállásban?

Tűzijáték vagy gyomorgörcs?

Mindent kimondunk – kivéve azt, amit igazán érzünk.

A modern randizás terepe ma már nem a park, a könyvtár vagy a villamos, hanem a Messenger, a WhatsApp és az Instagram DM. És míg régen egy félmosoly vagy egy véletlenül összeérő kéz jelentette a vonzalmat, ma egy jól időzített emoji lehet a digitális csók előfutára. De mit jelent, ha a kacsa emoji repül be az üzenetbe?

A történet még 2014 júniusában történt, az angliai Warwickshire-ben található Hatton Country World állatparkban – de azóta is élénken él az internet népének kollektív emlékezetében. Randy neve legendává vált, és örökre bevéste magát a tengerimalac-romantika nagykönyvébe.

Van az a pillanat, amikor randira készülve megnyomod a parfümszórót – egyszer, kétszer, majd még egy „biztos, ami biztos” fújás –, mert tudod: az illat az első benyomás része. De mi van, ha ezzel nemcsak az orrokat hódítod meg, hanem közben lebontod a tested saját, láthatatlan védelmi rendszerét is? Egy friss tanulmány szerint bizonyos illatanyagok – különösen azok, amelyek mesterségesen előállított parfümökben fordulnak elő – komolyan befolyásolhatják a bőröd kémiai pajzsát. Ez az a mikrobiális és kémiai réteg, ami segít semlegesíteni a környezetből érkező káros anyagokat, sőt a saját testszagod egy részéért is felel.

Van, aki szerint csak a filmekben alszanak el egymás karjaiban. Mások szerint nincs is jobb annál, mint amikor a másik meleg bőre ott van karnyújtásnyira. Most azonban a tudomány is beleszól a takaró alatti romantikába: egy friss kutatás szerint azok a párok, akik összebújva alszanak el, alacsonyabb stressz-szinttel és nagyobb biztonságérzettel élnek.

Aki azt hiszi, a hűség unalmas, az még nem látott két hattyút egymás mellett ringatózni naplementében, vagy egy pingvinpárt, amint kavicsot cserél szerelmi zálogként. Mert bizony, a természet ismeri a monogámiát – és nem is akárhogyan. Jöjjön egy csipetnyi biológia, egy kanál humor és egy nagy adag romantika – állatok, akik nemcsak egy éjszakára, hanem egy életre választanak társat.

Valld be: ha azt mondom, „szív”, azonnal megjelenik előtted az a jól ismert piros, kicsit lekerekített, kicsit hegyes szimbólum, amit Valentin-napon csokiban, párnán, sőt még virsli formájában is láttál már. De ha ránéztél már egy valódi emberi szívre (például egy biológiaórán, vagy egy orvosi sorozatban), akkor pontosan tudod: az semmi ilyesmire nem hasonlít. Szóval miért lett ez a furcsa, cseppfordított forma a szerelem univerzális jele? És hogy kerül ide egy rég kihalt növény, a görög szilfium? Kapaszkodj meg: ez egy botanikai, történelmi és enyhén pikáns utazás lesz.

Ha valaha is kaptál (vagy ajándékoztál) vörös rózsát Valentin-napon, évfordulón vagy egy bocsánatkérés mellé csúsztatva, akkor tudod: ez nem csak egy virág. Ez a szerelem nonverbális „szeretlek, de nem akarok erről most beszélni” formája. De miért pont a vörös rózsa lett a romantika nagykövete? Miért nem a napraforgó vagy a kaktusz? Utánajártunk, és megnyugtatunk: nem egy virágpiaci marketingfogásról van szó. A vörös rózsa szerelmes karrierje jóval régebbre nyúlik vissza – egészen az ókori mitológiákig.