De hát mi történik odabent?
A legtöbben úgy gondolják, hogy az egész annyi, hogy a méh „összehúzódik, hogy kiürítse a vért”. Ez még stimmel is – csakhogy ez nem válasz arra, hogy miért érzi valaki csak enyhe kellemetlenségként, míg másoknak olyan fájdalmuk van, hogy hányinger, ájulás vagy remegés kíséri. És itt jön a meglepő rész: a tudomány jelenlegi állása szerint nem tudjuk pontosan, miért fájnak a menstruációs görcsök.
Kutatások, amelyek borítják a tankönyveket
Az amerikai GyRL Lab friss vizsgálatai szerint elképzelhető, hogy az eddigi magyarázatok – a prosztaglandinokra, a méhösszehúzódásokra és a véráramlás csökkenésére épülők – egyszerűen nem fedik le a teljes képet. Lehet, hogy a fájdalom nem csak „egyféle okból” jön. Lehet, hogy teljesen egyéni, idegrendszeri, hormonális és akár immunrendszeri tényezők keverednek. És lehet, hogy a tankönyvek valójában csak találgatnak.
Miért nincs erre már rég válasz?
Egyszerű, de kellemetlen okból: történelmileg a női testet a kutatás sokszor mellőzte. Évtizedekig főként férfiakon végeztek klinikai vizsgálatokat. Ami a nőknél előfordult? „Biztos pszichés.” „Normális.” „Majd elmúlik.” Ez az akadémiai vállvonogatás oda vezetett, hogy máig alapvető kérdésekre sincs egyértelmű válasz. Például:
- Miért fáj valakinek jobban, mint másnak?
- Miért van, hogy egyeseknek egyik ciklusban fáj, másikban nem?
- Miért okoz valakinek ájulásig tartó görcsöket?
Akkor most mi lesz?
Szerencsére ma már egyre több kutató foglalkozik a témával, és végre úgy tekintenek a menstruációs fájdalomra, mint amire tudományos választ kell adni, nem pedig „női hiszti”. A jó hír: a következő években várhatóan rengeteget fogunk tanulni a ciklusról, a hormonokról és arról, miért viselkedik a méh néha úgy, mint egy dühös mosógép centrifuga üzemmódban. A rossz hír: egyelőre tényleg nem tudjuk pontosan, miért fáj ennyire.
De annyit legalább már biztosan látunk: a baj nem veled van – a tudomány van késésben.
