Hogyan vidíthatnál fel bennünket?

Van az a pillanat, amikor randira készülve megnyomod a parfümszórót – egyszer, kétszer, majd még egy „biztos, ami biztos” fújás –, mert tudod: az illat az első benyomás része. De mi van, ha ezzel nemcsak az orrokat hódítod meg, hanem közben lebontod a tested saját, láthatatlan védelmi rendszerét is? Egy friss tanulmány szerint bizonyos illatanyagok – különösen azok, amelyek mesterségesen előállított parfümökben fordulnak elő – komolyan befolyásolhatják a bőröd kémiai pajzsát. Ez az a mikrobiális és kémiai réteg, ami segít semlegesíteni a környezetből érkező káros anyagokat, sőt a saját testszagod egy részéért is felel.

Ha legközelebb azt mondod, hogy „rossz érzésem van a gyomromban”, lehet, hogy szó szerint igazad van. Egyre több kutatás bizonyítja, hogy a bélflóránk – azaz az emésztőrendszerünkben élő mikrobák összessége – nemcsak a fizikai egészségre, hanem a mentális állapotunkra is hatással van. Egy friss tanulmány most még tovább megy: úgy tűnik, hogy a depresszió, a bipoláris zavar és a szorongásos rendellenességek mögött közös baktériumtípusok állhatnak.

Vannak mondatok, amik elsőre ártatlanul hangzanak, de egy idő után már gyanúsan ismerősek lesznek. Például ez: „Én nem szeretnélek beskatulyázni, csak élvezem, amit most együtt csinálunk.” Vagy: „Nem kell ezt elnevezni, ami köztünk van, ugye?” A klasszikus: nem akarom címkézni. De mit is jelent ez pontosan? Mi van a szavak mögött? És mikor egészséges ez a hozzáállás – és mikor csupán egy finomra hangolt kikerülés?

A Harcosok klubja óta sokan gondolják, hogy a többszörös személyiségzavar valami filmbe illő túlzás. Pedig a disszociatív személyiségzavar – vagyis az, amikor valakiben több, egymástól elkülönülő személyiség él – valós, diagnosztizálható és ritka, de nagyon is létező jelenség. De honnan lehet tudni, hogy valakinek (vagy akár neked) több személyisége van? És mik ezek a személyiségek valójában? Cikkünkben érzékenyen, mégis közérthetően járjuk körbe ezt a sokak számára misztikusnak tűnő állapotot.