Sokat dolgozunk, hogy ezen az oldalon NEKED valami értékeset nyújtsunk. Nem kérünk mást, minthogy néha megnézd egy-egy hirdetőnk weboldalát – aki cserébe kifizeti a munkánkat. Engedd, hogy más fizessen a kíváncsiságodért. Engedélyezd a hirdetéseket ezen az oldalon és ismerkedj meg a szponzoraiddal.
Vörös fiú és vörösbor párti, ebben a sorrendben. Autója nincs, de bicajozáshoz sisakot hord. Spanyol étkek közelébe engedni veszélyes!
Ha van két téma, amely biztosan felrobbantja az internetet, az az összeesküvés-elméletek világa és a nárcizmus kérdése. Az egyiknél mindig akad „titkos háttérhatalom”, a másiknál pedig valaki, akire könnyű rámondani: nárcisztikus. Egy friss pszichológiai kutatás azonban azt mutatja, hogy a kettő között jóval szorosabb kapcsolat van, mint gondolnánk – és ez még a magasan képzett, intelligens embereket sem kerüli el.
Az okostelefon ma már nem egyszerű eszköz, hanem állandó társ: ott van az éjjeliszekrényen, a táskában, a zsebben, sokaknál pedig szinte a kéz meghosszabbításaként működik. Egy frissített kutatás azonban arra világít rá, hogy nem mindenkire hat ugyanúgy. A vizsgálatok szerint a nők nagyobb arányban mutatják az okostelefon‑függőség jeleit, mint a férfiak – és ennek pszichológiai okai vannak.
A gyerekek önállósodása sok szülő számára egyszerre hoz megkönnyebbülést és csendes bizonytalanságot. A mindennapok ritmusa átalakul, a korábban magától értetődő feladatok eltűnnek, és ezzel együtt a párkapcsolat is új helyzetbe kerül. Ami addig a háttérben volt, hirtelen láthatóvá válik.
Nem minden kapcsolatban a hangos veszekedések jelentik a legnagyobb veszélyt. Sok párnál éppen az a figyelmeztető jel, amikor eltűnnek a konfliktusok, és a mindennapok feltűnően nyugodttá, eseménytelenné válnak. Kívülről akár irigylésre méltónak is tűnhet egy ilyen kapcsolat – belül azonban gyakran egészen más folyamatok zajlanak.
Sok pár életében kísértetiesen ismerős a helyzet: látszólag apró dolgokon robban ki a vita, mégis ugyanaz az érzelmi forgatókönyv ismétlődik újra és újra. Más a téma, más a pillanat, de a végén ugyanaz a feszültség, ugyanaz a sértettség marad.