Engedd meg, hogy bemutassuk a szponzorod!

Sokszor viccelődünk azzal, hogy „a fikusz is érzi, ha veszekedünk.” Egy friss tudományos kutatás szerint ebben több igazság lehet, mint hinnénk. Kiderült ugyanis, hogy a növények bioelektromos jelei nemcsak a környezet változásait, hanem bizonyos emberi jelenléteket és érzelmi állapotokat is érzékelhetnek.

A legtöbben úgy gondolunk a szobanövényekre, mint dekorációra vagy legfeljebb oxigéntermelő társakra. De egy friss kutatás szerint a növényekhez való viszonyunk sokkal többet elárul rólunk, mint gondolnánk. Olyannyira, hogy a pszichológusok négy fő kötődési stílust azonosítottak – és ezek kísértetiesen hasonlítanak a párkapcsolati kötődési mintákhoz.

A romantika történetét évszázadokon át a monogámia írta: egy férfi, egy nő (vagy manapság bármely két ember), és boldogan élnek, míg meg nem halnak. De vajon tényleg csak egyetlen modell működik? Egy friss kutatás szerint a nem-monogám kapcsolatok – mint a poliamória vagy a nyitott párkapcsolat – ugyanolyan szintű boldogságot és elégedettséget hozhatnak, mint a klasszikus monogámia.

Az egészséges élet receptjét évtizedek óta próbálják megfejteni a tudósok. Van, aki a mediterrán étrendre esküszik, más a heti ötszöri edzésre, megint más a vitaminbombákra. Egy 80 éven át tartó híres Harvard-kutatás azonban meglepő eredményre jutott: a hosszú, boldog élet legfontosabb titka nem a brokkoli, nem a futópad és nem a zöld turmix – hanem a jó kapcsolatok.

A pletykát sokszor az emberi kapcsolatok fekete bárányaként emlegetjük: romboló, mérgező, ártó. Pedig a tudomány mostanában egészen más fényben láttatja: egy friss kutatás szerint a közös pletykálkodás valójában erősítheti a párkapcsolatokat. Igen, jól olvastad: ha ti ketten összebújva kibeszélitek a szomszédot, a kollégát vagy épp a rokonság legújabb húzását, az titokzatos módon közelebb hozhat benneteket.