Több mint 2000 éve tudjuk (hála Marcus Aureliusnak), hogy „ha valamilyen külső ok miatt szomorú vagy, a fájdalom nem magának a dolognak a következménye, hanem annak, ahogyan az adott dolgot értékeled, ezt az értékelést pedig hatalmadban áll visszavonni bármely pillanatban.”
Vagyis a te gondolataid, érzéseid határozzák meg azt, hogy miként érzed magad.
Ezért van az, hogy egy közlekedési dugóra, vagy váratlan dologra két különböző ember gyökeresen másként képes reagálni. Például van, aki kihasználja az időt egy torlódásnál, jókedvűen telefonálgat, emileket intéz. Más pedig a plafonon van és folyamatosan káromkodik. Nem a dugó maga húz fel bennünket, hanem a vele kapcsolatos érzéseink, félelmeink, gondolataink.
És ez így igaz mindenre.
Akár hiszed, akár nem, képes vagy fájdalmat, kényelmetlenséget, bosszúságot érezni anélkül, hogy igazából reménytelen, bosszantó helyzetbe kerülnél. Pusztán az elvárásaink és a dolgokról való elképzeléseink következtében képesek vagyunk boldogtalannak érezni magunkat.
Amikor rossz, negatív érzések kerítenek minket hatalmukba, szeretnénk tőlük minél gyorsabban megszabadulni. És azért, hogy ezektől a rossz dolgoktól, negatív érzésektől messze kerüljünk, hajlamosak vagyunk nem egyértelműen kommunikálni magunkban vagy szeretteinkkel. Kivetítjük a rossz érzéseinket, magunktól eltávolítjuk azt, és átruházzuk másokra, vagy a környezetünkre. Más szavakkal szólva, öntudattalanul is külső okokat, körülményeket, másokat kezdünk hibáztatni a mi saját rossz érzésünkért. Ahelyett, hogy magunkba néznénk, és próbálnák a rossz dolgok mélyére ásni, inkább a partnerünket okoljuk. Ki mást okolnánk, hiszen ő áll legközelebb hozzánk, őt „találjuk meg” a legkönnyebben.
Íme, a két leggyakoribb ok, amik miatt dühösek, mérgesek vagyunk a társunkra:
1. Az elvárásaink túl magasak, nem reálisak vagy nem spotszerűek
Alapvetően annyira vagy boldog, amennyire az elvárásaid engedik. Ha állandóan többet, jobbat, mást akarsz, akkor állandóan elégedetlen és boldogtalan leszel. Ezért fontos, hogy az idényességedet, a minőséget magasan tartsd, de az elvárásaidat alacsonyan. A legtöbb ember ezt éppen fordítva csinálja. Vagyis, képesek megalázó, méltatlan viselkedést idegenektől elfogadni, ugyanakkor elérhetetlen igényeket, elvárásokat támasztanak a partnerükkel szemben.
Ideje megvizsgálnod, hogy nem azért érzed-e magad folyamatosan csalódottnak, frusztráltnak mert a párkapcsolatokban lehetetlen elvárásokat támasztasz. Nem várod-e el a társadtól pl. azt, hogy a gondolataidban olvasson, hogy kitalálja, te milyen ajándékra vágysz, hogy magától rájöjjön, milyen házimunkában kérnéd a segítségét.
2. Feltételezed, hogy a te nézőpontod és igazságod, az egyetlen valódi nézőpont és igazság
Hajlamosak vagyunk úgy érezni, hogy mindig igazunk van, és mindig mi tudjuk az igazságot teljes egészében. Pedig az igazságnak több oldala lehet, ahogy mondani szokás, valahol középen van. Másként látod te, és biztosan másként a társad. Ha folyamatosan figyelmen kívül hagyod az ő nézőpontját, pusztán azért, mert más, mint a tied, az csak vitákhoz vezet. Vállald a véleményedet, de hallgasd meg a másikat is! Mindig vizsgáld meg a gondolataidat (és azt, hogy miért ez a véleményed). Miért gondolod, hogy a tied az egyetlen út?
Ha legközelebb vita, veszekedés robban ki a partnered és közted, vagy frusztráltnak érzed magad, előbb számolj el 10-ig és vegyél egy mély levegőt. Nyugodj le, aztán tegyél fel magadnak kérdéseket. Ha szeretnéd a rossz érzéseidet megváltoztatni, a gondolataiddal kell kezdened.
