Sokat dolgozunk, hogy ezen az oldalon NEKED valami értékeset nyújtsunk. Nem kérünk mást, minthogy néha megnézd egy-egy hirdetőnk weboldalát – aki cserébe kifizeti a munkánkat. Engedd, hogy más fizessen a kíváncsiságodért. Engedélyezd a hirdetéseket ezen az oldalon és ismerkedj meg a szponzoraiddal.
Vörös fiú és vörösbor párti, ebben a sorrendben. Autója nincs, de bicajozáshoz sisakot hord. Spanyol étkek közelébe engedni veszélyes!
Képzeld el, hogy valaki először jár nálad. Még nem sokat tud rólad, talán épp csak egy randin vagytok túl, de most belép az otthonodba. A lábtörlődet nézi. A könyvespolcodat pásztázza. A konyhádban körülnéz, és közben szépen lassan összerakja a képet rólad. Csak épp nem te meséled el neki, ki vagy – a lakásod teszi meg helyetted.
De vajon azt a történetet meséli, amit te is mesélnél?
Van az a pillanat, amikor véget ér egy sorozat, és csak ülsz a képernyő előtt, bámulod a stáblistát, és azt kérdezed: "Ennyi? Komolyan?" Nem jön epilógus, nem látod, mi lett pontosan a mellékszereplőkkel, és főleg nem mondja senki: "itt a lezárás, indulhatsz tovább". Csak ott maradsz az űrrel. Üres képernyő, teli érzelem.
Avagy miért fáradunk bele a boldogságkeresésbe, és hogyan lehetnénk már most egy kicsit elégedettebbek
Avagy mi történik, ha a "nem sírunk" kultúrája találkozik a 21. század pszichológiájával.
Avagy miért szeretjük azokat, akik tökéletlenek, káromkodnak és néha elrontanak mindent – de legalább emberiek.