Sokat dolgozunk, hogy ezen az oldalon NEKED valami értékeset nyújtsunk. Nem kérünk mást, minthogy néha megnézd egy-egy hirdetőnk weboldalát – aki cserébe kifizeti a munkánkat. Engedd, hogy más fizessen a kíváncsiságodért. Engedélyezd a hirdetéseket ezen az oldalon és ismerkedj meg a szponzoraiddal.
Az „anyai ösztön” kifejezés sokáig megkérdőjelezhetetlen igazságnak tűnt: mintha minden nő biológiailag programozva lenne arra, hogy azonnal tudja, mit akar a gyermeke, és hogyan kell róla gondoskodnia. Az újabb kutatások azonban mást mutatnak: a gondoskodás, a kötődés és a szülői reakciók nem velünk született, hanem tanult és kialakuló készségek – amelyek nemcsak a gyermeknevelésben, hanem a párkapcsolatokban is megjelennek.
1906. október 16. mérföldkő a magyar jogtörténetben: ezen a napon lépett hatályba az a szabályozás, amely először vonta állami keretek közé a prostitúciót Magyarországon. A hatóságok célja nem az erkölcsök megjavítása volt, hanem a rend fenntartása – hiszen már akkor is tudták, hogy a „világ legrégebbi mesterségét” eltüntetni lehetetlen.
Képzeld el, hogy egy őszi napon Salemben felkelsz, és a városka utcáin szekerek gördülnek, rajtuk emberek, akiket a halálba visznek – nem azért, mert bizonyították bűnüket, hanem mert a közösség hisztériája boszorkánynak bélyegezte őket. 1692. szeptember 22-én Salemben (Massachusetts, az akkori brit gyarmatokon) nyolc embert akasztottak fel boszorkányság vádjával. Ez volt az utolsó tömeges kivégzés a hírhedt salemi boszorkányperek idején – és egyben az amerikai történelem egyik legsötétebb fejezete. De hogyan jutott el egy apró puritán közösség odáig, hogy szomszédokat, barátokat küldjön a vesztőhelyre?
1893. szeptember 19-én Új-Zéland olyan döntést hozott, amely akkoriban szinte elképzelhetetlennek tűnt: a világon elsőként adta meg a nőknek a szavazati jogot. Ez nemcsak a történelemkönyvek lapjain jelent mérföldkövet, hanem az emberi jogok és a társadalmi fejlődés szempontjából is.