A fejünkben úgy él, hogy egy nő csak szeretheti a gyermekét, főleg ha az kislány. Pedig a valóság sokszor sokkoló! Nagyon sokan nőnek fel úgy, hogy az édesanyjuk nem tudja, vagy nem akarja szeretni őket, ők pedig egész életükben ettől szenvednek.
Egy kislány először az édesanyja arcában látja meg saját magát. Ez az ő tükre. Ha szerető, féltő, gondoskodó anyja van, megtanul tőle szeretni és szeretve lenni. Nagy ajándékot kap, tudja, hogy ő értékes, megéri a figyelmet, megérdemli a szeretetet, ezen az alapon pedig erős önbizalomra és magabiztosságra tehet szert. A rideg, érzéketlen, távolságtartó, szeretetre képtelen anya lánya viszont nem ilyen szerencsés, ő másfajta leckéket kap az élettől. Az alapprobléma az, hogy egy gyermeknek ugyanolyan szüksége van az érzelmekre, a babusgatásra, az ölelésre, mint mondjuk az ételre vagy a hideg elleni ruházatra.
Nem újdonság, számos tanulmány alátámasztja, hogy ezek a korai kötődések nemcsak a baráti kapcsolatokra, de a felnőtt párkapcsolatokra is kihatnak. Az édesanyjuk szeretete nélkül felnövő lányok számos közös „bélyeget" hordoznak felnőttkorban.
1. Önbizalomhiány
A nem szeretett lány nem tudja, hogy értékes, mivel állandóan figyelmen kívül hagyták, kritizálták. A fejében az anyja szavai visszhangzanak, azt ecsetelve, hogy milyen nem (okos, szép, vékony, csinos, kedves). A teljesítményüket nem ismerik el, a tehetségük nem tud kibontakozni, amíg valamilyen módon „meg nem törik" azt a folyamatosan kísértő anyai hangot. Ezek a lányok felnőve gyakran arról mesélnek, hogy hülyítik az embereket, és hogy attól félnek, lelepleződnek, ha valamiben sikeresek lesznek.
2. Bizalom hiánya
"Mindig azon agyalok, hogy miért akar valaki a barátom lenni, és soha nem tudom kiiktatni a hátsó szándékot, rögtön ilyet feltételezek. Csak a terápián tanultam meg, hogy ez az anyámmal való viszonyomra vezethető vissza." Mivel ezek a nők az anyjukkal kapcsolatban nem tapasztalták meg a feltétel nélküli szeretetet és a bizalmi kapcsolatot, ezért az összes viszonyukra ezt vetítik ki. Ezek a lányok szeretik a szexuális vonzerejüket hangsúlyozni, féltékenyek, gyakran olyan, mintha érzelmi hullámvasúton ülnének.
3. Nehézség a korlátok felállításában
Több lány arról számolt be, hogy mivel állandóan az édesanyjuk figyelméért harcoltak, felnőttkorban a kapcsolataikban képtelenek voltak határokat felállítani, vagyis mindig mindent megtettek a másikért, akár erőn felül is, csak hogy örömet szerezzenek ki. Nehezen létesítenek szoros napi barátságokat, nem képesek nemet mondani, valahogy lábtörlőként működnek, túl sokat tesznek a partnerükért, amitől a végén már ők sem érzik jól magukat. Kapcsolataik vagy túl szenvedélyesek, csüngőek, túl forróak, vagy ellenkezőleg: túl ridegek, távolságtartóak.
4. Nehézség a pontos önismeretben
„Gyerekkoromban anyám mindig csak a hibáimra koncentrált, sosem a teljesítményemre. Később minden főnököm azt mondta, hogy nem dolgozom teljes erőbedobással, nem tudok fejlődni. Akkor jöttem rá, hogy saját magamat fogom vissza, mindig anyám szemszögéből látom magam." Ezek a lányok el sem merik hinni, hogy sikeresek lehetnek valamiben. Nehezen próbálnak ki új dolgokat, mivel a hibázás lehetőségét minimálisra akarják csökkenteni.
5. Kapcsolatkerülés
Inkább elkerülik a komoly kapcsolatokat, nem adják ki magukat, minthogy belefussanak sérülésekbe. Úgy viselkednek, mintha nagyon szeretnének egy kapcsolatot, de ez csak a felszín, valójában inkább menekülnek a hosszú távú, bensőséges viszonyoktól. Sajnos épp emiatt a tartózkodás miatt nem találják meg azt a mély és tartalmas kapcsolatot, amely hiányzik az életükből.
6. Túlérzékenyek
Akár egy ártatlannak tűnő megjegyzés is vérig sértheti őket, ha gyerekkori sebeket tép fel. "Nagyon figyelnem kell arra, nehogy túlreagáljam a dolgot. Néha egészen másra gondolok, mint az, aki a megjegyzést tette, és komolyan meg kell ráznom magamat, hogy rájöjjek, az illető egyáltalán nem azt értette alatta, amire én következtetek." Folyamatosan túlelemzik, túlgondolkodják a dolgokat.
7. Kapcsolataikban az anyjukhoz való „kötődést" keresik
Újra és újra azt a szituációt teremtik meg, amelyben komfortosan érzik magukat, még akkor is, ha boldogtalanok. Olyan férfiakat keresnek, akik ugyanúgy viselkednek velük, mint annak idején az anyjuk: kritikusak, örökké elégedetlenek, akiknek folyamatosan a kedvét leshetik. Ezért sosem lesz kiegyensúlyozott és egészséges kapcsoltuk, hiszen a rossz mintát termelik újra. Ebből az ördögi körből való kilépéshez szakember segítségére van szükség!