Sír a cica miattad!

Képzeld el, hogy egy őszi napon Salemben felkelsz, és a városka utcáin szekerek gördülnek, rajtuk emberek, akiket a halálba visznek – nem azért, mert bizonyították bűnüket, hanem mert a közösség hisztériája boszorkánynak bélyegezte őket. 1692. szeptember 22-én Salemben (Massachusetts, az akkori brit gyarmatokon) nyolc embert akasztottak fel boszorkányság vádjával. Ez volt az utolsó tömeges kivégzés a hírhedt salemi boszorkányperek idején – és egyben az amerikai történelem egyik legsötétebb fejezete. De hogyan jutott el egy apró puritán közösség odáig, hogy szomszédokat, barátokat küldjön a vesztőhelyre?

1893. szeptember 19-én Új-Zéland olyan döntést hozott, amely akkoriban szinte elképzelhetetlennek tűnt: a világon elsőként adta meg a nőknek a szavazati jogot. Ez nemcsak a történelemkönyvek lapjain jelent mérföldkövet, hanem az emberi jogok és a társadalmi fejlődés szempontjából is.

Amikor megkérdezik, hány évesek vagyunk, a legtöbben gondolkodás nélkül rávágjuk a születési dátumunkból kiszámolt számot. De mi van akkor, ha a testünk közben teljesen más számokat súg a fülébe? Igen, létezik egy fogalom, amit úgy hívnak: biológiai életkor. Ez pedig sokszor jobban árulkodik rólunk, mint a hivatalos személyi igazolvány.

„Ezen a héten új ismeretségek jönnek, de vigyázz, a múlt árnyai visszatérhetnek!” – olvasod a reggeli kávé mellett, majd lefagyva bámulod a semmit. Ugye nem a Péterre gondol? Vagy mégis? Nem mintha hinnél benne. Csak… jó, azért egy kicsit igen.