Sokat dolgozunk, hogy ezen az oldalon NEKED valami értékeset nyújtsunk. Nem kérünk mást, minthogy néha megnézd egy-egy hirdetőnk weboldalát – aki cserébe kifizeti a munkánkat. Engedd, hogy más fizessen a kíváncsiságodért. Engedélyezd a hirdetéseket ezen az oldalon és ismerkedj meg a szponzoraiddal.
Egy rosszul megválasztott melltartó nemcsak kényelmetlen – hanem hosszú távon egészségkárosító is lehet. A kutatások szerint a nők közel 80 százaléka nem a megfelelő méretet viseli, és ez nem csupán esztétikai probléma. A nem megfelelő tartás miatt mellfájdalom, hát- és nyakpanaszok, bőrhorzsolás és testtartási zavarok is kialakulhatnak.
A középkorban a nőknek kevés joguk volt – de annál kifinomultabb ízlésük. Míg a krónikák többnyire királyokról és hadvezérekről szólnak, a korszak valódi stílusteremtői gyakran a háttérben dolgoztak. Szó szerint: tűvel, szalaggal és színes fonalakkal. A legújabb kutatások szerint a nők öltözködése nemcsak szebb, hanem technikailag is fejlettebb volt, mint a férfiaké – és ez sokat elárul arról, hogyan élték meg önazonosságukat egy férfiközpontú világban.
Európa vidékein valami csendes, de forradalmi dolog zajlik. Olyan nők állnak a változás élére, akik korábban a háttérben dolgoztak – a földeken, a családban, a közösségben. Ma viszont ők azok, akik a hagyomány és az innováció határán újrateremtik a vidéki életet. Nem városi menedzserek, hanem falusi asszonyok, akik tudják, mit jelent két kézzel dolgozni, és közben jövőt építeni.
A 19. században a „hisztéria” lett a női lélek egyik legvitatottabb diagnózisa – egyszerre orvosi fogalom, társadalmi ítélet és kulturális tükör. A kor orvosai és filozófusai úgy vélték, a nők érzelmi ingadozásai, szorongásai, dühkitörései vagy éppen fáradtsága mind egyetlen gyökérre vezethetők vissza: a „túlérzékeny” női természetre. Így született meg a hisztéria mint mindent magyarázó „női betegség” – amelyet aztán évtizedekig használtak arra, hogy az érzelmeket, a szexualitást és az önállóságot orvosi címkével fojtsák el.