Bemutatjuk aaa… szponzorodat!

Amikor a családon belüli bántalmazás kerül szóba, legtöbbször az áldozatokra – főként nőkre és gyerekekre – irányul a figyelem. Jogosan. Arról viszont kevesebb szó esik, hogy mi lesz azokkal a fiúgyerekekkel, akik némán nézik végig az otthonukban zajló erőszakot. Ők nemcsak elszenvedői az agressziónak, hanem sokszor tanúi és akaratlan tanulói is annak. Vajon elkerülhetetlen, hogy felnőttként ők is bántalmazók legyenek? Szerencsére nem.

A gyermekkori erőszak hatása a felnőttkori kapcsolatokra

A szerelemben sok mindent el lehet nézni. A horkolást, a fürdőszobában hagyott zoknit, sőt, még azt is, ha ő a tejfölt rendszeresen az asztalon felejti. De ha a kedvenc fehérneműd újra és újra rózsaszínben pompázik, ideje szembenézni a valósággal: a pasi nem tud mosni. Csak azt hiszi.

Van az a mondat, amit egy férfi kimond, aztán heteken át ott lebeg a lakásban, mint egy becsületsértett szellem: „Majd én megcsinálom!” Ez a női fülek számára reményteli ígéret, a férfi számára viszont egyfajta becsületi fogadalom, amihez a barkácsoláson át vezet az út – gyakran sáros cipővel, egyensúlytalan polcokkal és a földön heverő csavarokkal kövezve.

Képzeld el: ott ültök a kanapén, és ő örömmámorban úszva közli, hogy fejből tudja a South Park összes epizódját, a Family Guy-idézetekből pedig kisebb regényt tudna összeállítani. Mit árul ez el róla? Többet, mint hinnéd! Készülj fel, mert egy ilyen férfi mellett nem mindennapi kalandra vállalkozol.