Kutatások igazolják, hogy azok a férfiak, akik gyerekkorukban erőszakos családi környezetben nőttek fel, felnőttként gyakrabban válnak bántalmazó partnerré. Nem veleszületetten agresszívek, hanem azt tanulták meg, hogy a szeretet, a hatalom és a félelem kéz a kézben járnak. Egy friss, átfogó brit kutatás szerint a gyermekkori szülői párkapcsolati erőszak hatása a fiatal felnőttek saját párkapcsolataira is rányomja a bélyegét: azok a fiatalok, akik ilyen környezetben nőttek fel, később nagyobb eséllyel válnak maguk is bántalmazóvá, illetve élnek meg káros kapcsolati dinamikákat (Herbert, Barter et al., 2025).
A bántalmazás nemcsak testi, hanem lelki nyomokat is hagy: sérelmeket, félelmet, szégyent. Ha mindehhez nem társul megértés és támogatás, akkor ezek a fiatalok felnőttként is nehezen tudnak más eszközökkel reagálni konfliktushelyzetekre.
Megelőzés és gyógyulás: mit tanulhatunk a kutatásból?
A tanulmány rávilágít: a megelőzés kulcsa az érzelmi nevelés, az empátia fejlesztése és a biztonságos kapcsolati minták kialakítása. Azok a fiatalok, akik támogató környezetbe kerülnek, pozitív példaképekkel találkoznak, és lehetőséget kapnak az érzelmeik kifejezésére, jó eséllyel képesek lesznek megtörni a generációs mintákat.
A segítő programok három alappillére:
- Érzelmi tudatosság fejlesztése – a fiúk megtanulják felismerni, megnevezni és feldolgozni az érzéseiket.
- Pozitív felnőtt példaképek – olyan férfiak segítik őket, akik hitelesen képviselik az erőszakmentes, empatikus férfiszerepet.
- Támogató közösség – biztonságos tér, ahol meg lehet nyílni, lehet sírni, lehet kérdezni.
Nem "rossz" fiatalok, hanem segítségre szoruló gyerekek
Nem szabad elfelejteni: a bántalmazó viselkedés sok esetben a feldolgozatlan trauma jele. A fiúk gyakran nem kapnak lehetőséget arra, hogy érzelmileg kifejezzék magukat, ezért a fájdalom és félelem haraggá formálódik. A megfelelő támogatás segíthet abban, hogy ne a múlt ismétlődjön, hanem valami új, egészségesebb mintával tudjanak továbblépni.
Mit tehetünk mi, felnőttek?
- Figyeljünk a jelekre: ha egy gyerek fél, visszahúzódik vagy dühkitörései vannak, érdemes rákérdezni, mi zajlik otthon.
- Bátorítsuk az érzelemkifejezést: fontos, hogy a fiúk is megtanuljanak beszélni az érzéseikről.
- Mutassunk pozitív példát: az empatikus, határozott férfi nem ellentmondás, hanem cél.
Meg lehet törni a mintát
Nem elkerülhetetlen, hogy a trauma erőszakba forduljon. A kulcs a felismerés, a támogatás és az új minták felmutatása. Minden fiúból lehet olyan felnőtt, aki nem a múltat ismétli, hanem egy jobb világot épít maga és mások számára is.
Hivatkozás: Herbert, A., Barter, C., et al. (2025). The impact of parental intimate partner violence and abuse (IPVA) on young adult relationships: a UK general population cohort study. The Lancet Regional Health – Europe. https://doi.org/10.1016/j.lanepe.2025.101278
