Ma már sokan tudják, hogy a hóvirág védett növény, egyetlen szál letépését is pénzbírsággal büntetik. Tél végén nemcsak a kertekben, de egyes erdőkben is rábukkanhatunk a fehér fejű növénykére, ha azonban célzottan szeretnénk bennük gyönyörködni, keressük fel a 40 hektáros egykori főhercegi kertet, az Alcsúti Arborétumot!
A mediterrán hóvirágmező az arborétumban több mint 2 és fél hektáron terül el. A kora tavasszal nyíló hóvirágok között 7 hóvirágfaj 24 fajtája tekinthető meg, de már nyílik a krókusz és a téltemető is, érdemes néhány órát sétálni a tavaszt váró természetben!
A hóvirágmező első példányát az 1800-as évek végén telepítették a József nádor által alapított alcsútdobozi birtok kertészei, majd újabb és újabb fajtákkal gyarapították. Megtaláljuk itt a nagyvirágú levantei hóvirágot, a törékeny eleganciájú kikeleti hóvirágot, a Törökországban őshonos bizánci hóvirágot is.
Az Alcsúti Arborétum Magyarország legeredetibb angolparkja, 1820-as telepítése József nádor nevéhez fűződik. Ő volt az ország nádora, az első Habsburg, aki Magyarországon letelepedve birtokot szerzett, az ő leszármazottjait nevezzük a Habsburgok magyar ágának.
A kastély parkja ma több mint 40 hektáros, növényritkaságok egész sorát rejtő arborétumnak ad helyet, s a természet után vágyakozóknak nyújt kellemes kikapcsolódást. A főherceg kastélyának tájkertje ritka növényekben gazdagsága miatt az elsők közé tartozott az egész birodalomban. A 300 növényfajt meghonosító József nádor pompás klasszicista kastélyára ma már csak a timpanonos főhomlokzata emlékeztet. A kastély Pollack Mihály tervei alapján épült, Magyarország egyik legnagyobb klasszicista kastélya volt, az angolparkot schönbrunni kertépítőmesterrel, Tost Károllyal terveztette. Az épület egykori szárnyához épített istállóból kialakított kápolna ma is áll, ezt 1880-ban Storno Ferenc tervei alapján neoromán stílusban alakították ki. A park pálmaházát Ybl Miklós tervei alapján építették fel, melynek már csak maradványai láthatók, valamint épségben megmaradtak a régi angolpark építményei, a Babaház, a Gloriette és a Medveház.
Az Alcsúti Arborétum növényzete a XIX. századi növénytelepítés eredményeként egy 540 fajból álló fás növénygyűjtemény. A legszebb és legidősebb példányai között platánok, török mogyorók, tulipánok, vasfák, vérbükkök, mocsárciprusok, jegenyefenyők, és japánakácok találhatók, de értékes a hárs,- juhar-, tölgy- és gesztenye-fajok gyűjteménye is. Egyedülálló értéket képvisel a 24 törzset nevelő óriástuja, a zuhatagos bükk, a héttörzsű török mogyoró, a közeli Csaplári erdő Magyarország legidősebb, 170 éves libanoni cédrusa és az etyeki utat szegélyező, vele egyidős platánsor.
Minden évszakban kellemes időtöltés az arborétumban a madárdaltól hangos, hatalmas fákkal szegélyezett, kényelmes sétautakon az egykori főhercegi kertet bejárni. Tél végén a hóvirágmezőben, júniusban a szentjánosbogarak táncában gyönyörködhetünk.
