Az Alcsúti Arborétum az év minden hónapjában várja a látogatókat, de június közepén este is kinyitja a kapuit, hogy egy különleges programon vehessünk részt. Előreláthatólag június 15-én kezdődik a szentjánosbogarak rajzása, és max. 2 hétig gyönyörködhetünk a sötétben felvillanó, táncra perdülő fénypontok látványában. Ne hagyjuk ki a lenyűgöző esti sétát, de előtte mindenképpen érdeklődjünk az aznapi menetrendről, mert a vezetett séták indulása az időjárástól is függ.
További információ:
www.alcsuti-arboretum.hu
06-22-353-219 (szerdától vasárnapig 10.00-18.00.ig), az esti séta sötétedés után indul.
Magyarországon a szentjánosbogaraknak 3 faja él: a nagy, a kis és a törpe szentjánosbogár.
A 2015. év rovara az internetes szavazás eredményként a nagy szentjánosbogár (Lampyris noctiluca) lett. A nagy szentjánosbogárra erős ivari kétalakúság jellemző: a hím és a nőstény megjelenése nagyon eltér egymástól. A nőstény szárnyfedői és hártyás szárnyai hiányoznak, ezért repülni nem tud, a hím szárnyai fejlettek, repülésre képes.
Leginkább ritkás erdőkben, erdőszegélyeken, patakvölgyekben, cserjés helyeken, dús növényzetű, nedves réteken, parkokban, temetőkben, nagyobb kertekben él – gyakorlatilag bárhol, ahol a lárva táplálékául szolgáló csigák elegendő számban találhatók.
Május-júniusban kikelnek a kifejlett bogarak, melyek alkonyatkor és éjjel aktívak. A nőstények szinte egyáltalán nem mozognak. A hímek alacsonyan repülnek, és néha mesterséges fényforrásoknál is megjelennek. Az imágók élete kizárólag a szaporodásról szól, ennek végeztével (pár nap után) elpusztulnak, nem is táplálkoznak. A nőstény szentjánosbogár a teljes sötétség beálltakor kapcsolja be lámpását. Általában mozdulatlanul ül a talajon, legfeljebb a növényekre mászik fel, hogy fénye észrevehetőbb legyen. Potrohát néha jobbra-balra csóválja vagy felgörbíti, ez még inkább megkönnyíti a hím dolgát, mely repülve, a fényt figyelve keresi a nőstényeket, hatalmas, lefelé irányuló szeme éppen erre szolgál, és a nőstényt akár 50 méterről is észreveszi. Ha a nőstény nem találkozik hímmel, két óra múltán kikapcsolja a fényét, és elbújik. Ezt legfeljebb 10 napon át ismétli, ha ez idő alatt nem sikerült párosodnia, elpusztul. Ha a párzás megtörtént, a nőstény nem világít többé, hanem maradék energiáját a tojások érlelésére és a tojásrakásra fordítja. Nyirkos helyeken 3 nap alatt rakja le 50–100 tojását, amelyek gyengén világítanak. Élete ezután véget ér.
A kifejlett szentjánosbogarak életében a fénykibocsátás hím és a nőstény egymásra találásának eszköze. A fény a luciferin nevű szerves vegyület oxidációja közben keletkezik. A szentjánosbogarak által kibocsátott fény úgynevezett hideg fény. A folyamat ugyanis nagyon jó hatásfokkal működik: a fény előállításához használt energia közel 98 százaléka a fénytermelésre fordítódik, miközben hő alig keletkezik. A világítás hullámhossza és a felvillanások mintázata fajokra jellemző.
