Bemutatjuk aaa… szponzorodat!

Valld be: ha azt mondom, „szív”, azonnal megjelenik előtted az a jól ismert piros, kicsit lekerekített, kicsit hegyes szimbólum, amit Valentin-napon csokiban, párnán, sőt még virsli formájában is láttál már. De ha ránéztél már egy valódi emberi szívre (például egy biológiaórán, vagy egy orvosi sorozatban), akkor pontosan tudod: az semmi ilyesmire nem hasonlít. Szóval miért lett ez a furcsa, cseppfordított forma a szerelem univerzális jele? És hogy kerül ide egy rég kihalt növény, a görög szilfium? Kapaszkodj meg: ez egy botanikai, történelmi és enyhén pikáns utazás lesz.

Ha valaha is kaptál (vagy ajándékoztál) vörös rózsát Valentin-napon, évfordulón vagy egy bocsánatkérés mellé csúsztatva, akkor tudod: ez nem csak egy virág. Ez a szerelem nonverbális „szeretlek, de nem akarok erről most beszélni” formája. De miért pont a vörös rózsa lett a romantika nagykövete? Miért nem a napraforgó vagy a kaktusz? Utánajártunk, és megnyugtatunk: nem egy virágpiaci marketingfogásról van szó. A vörös rózsa szerelmes karrierje jóval régebbre nyúlik vissza – egészen az ókori mitológiákig.

Azt hitted, a neved csak egy címke, amit anyukádék adtak, mert szépen hangzott a „Juli” a „Kovács” mellé? Lehet, hogy tévedsz. Egy friss kutatás szerint ugyanis a neved hatással lehet arra is, hogyan nézel ki. Vagy legalábbis arra, hogyan mások szerint kinéznél.

Mert valljuk be: a szerelem szép dolog, de egy panorámás dubai nyaralóval még szebb. És bár a romantika elvileg nem pénz kérdése, valahogy mégis jobban működik, ha mediterrán lugas alatt pezseg a prosecco.