Sokat dolgozunk, hogy ezen az oldalon NEKED valami értékeset nyújtsunk. Nem kérünk mást, minthogy néha megnézd egy-egy hirdetőnk weboldalát – aki cserébe kifizeti a munkánkat. Engedd, hogy más fizessen a kíváncsiságodért. Engedélyezd a hirdetéseket ezen az oldalon és ismerkedj meg a szponzoraiddal.
Van az a szilveszteri pillanat, amikor még minden rendben van. Nevetünk, koccintunk, bólogatunk a zenére. Aztán egyszer csak – általában teljesen ok nélkül – megszületik a gondolat: én most már hazamennék. Nem nagy dráma, nem sértődés. Csak egy nagyon tiszta, belső igen. Ez az este kívülről hangos és felszabadult, belül viszont sokaknál inkább egy hosszú műszak. És nem azért, mert rossz társaságban vagyunk – hanem mert a lelkesedésnek is van lejárati ideje.
Van egy mondat, amit sokan maguknak sem mernek bevallani: „Idén jólesne egyedül szilveszterezni.” Nem azért, mert nincs kivel. Nem azért, mert baj van. Egyszerűen csak azért, mert ez most így esik jól. Mégis, amikor kimondjuk – akár csak magunkban –, mintha rögtön mentegetőznünk kellene. Pedig az egyedül töltött szilveszter nem kudarc, nem lemaradás, nem társadalmi hiba. Hanem egy állapot. Egy életszakasz. Egy döntés.
Szilveszteri buli? Köszönöm, de nem! Van, akinek a szilveszteri mulatság maga a paradicsom, míg mások számára a hideg borzongás egyetlen gondolata is, hogy órákig zsúfolt helyen legyenek, miközben konfettivel bombázzák őket. Ha te is az utóbbi csoporthoz tartozol, de nem akarod megsérteni a barátaidat, itt van néhány humoros és praktikus kifogás, amit bármikor előhúzhatsz a kalapból.