1. Tarpa, szárazmalom
Igazi különlegesség, Tarpa nevezetessége a XIX. század elején készült műemlék szárazmalom, mely az Észak-Tiszántúl egyetlen fennmaradt szárazmalma. Az ún. Tokaji-féle malom fazsindellyel fedett, malomházra és járószínre osztott épület. Az Észak-Tiszántúl minden falvában épült szárazmalom, még akkor is, ha vízimalom vagy szélmalom volt a közelben. A tölgyzsindellyel fedett malom szerkezetileg két jól elkülöníthető részre oszlik: kerengő sátor (vagy keringő) és a malomház. A mai alakját az 1980-as helyreállítás során nyerte el, amikor az eredeti malom mintájára visszaállították a malomházat, és a tölgyzsindellyel fedték le az egész malom-komplexumot.
2. Szatmárcseke, csónakos fejfás temető
A népi, csónakos fejfás református temető műemlék jellegű. Páratlan látványt nyújt a közel 600, embermagasságú, stilizált emberfejet, illetve csónakban fekvő embert szimbolizáló sötét fejfával benépesített sírkert. Egyelőre megdönthetetlen magyarázat nincs a csónakos fejfák eredetére. Vannak, akik úgy vélik, hogy az ősi ugor csónakos temetkezési szokás utolsó emléke, ez azonban romantikus tévhit. Mások szerint azért temetkeztek így, mert a falut körülvevő vizek áradásakor a halottakat csak csónakban vihették a temetőbe, azonban errefélé ladikkal jártak és a bárkás, félbárkás és deszkás temetés volt a hagyományos. A temető legmagasabb helyére építették Kölcsey Ferenc síremlékét. Költőnk a fehér márványból készült klasszicista síremlék kriptájában alussza örök álmát.
3. Tokaj
Két folyó (a Tisza és a Bodrog) találkozásánál fekvő bájos városka elsősorban boráról ismert, borvidéke a Világörökség része. Maga a település is rengeteg látnivalót rejt, a macskaköves utcácskák, a hegyhez tapadt házsorok, a patinás épületek, hidak sétára csábítanak. Természetesen egy tokaji kirándulásból nem maradhat ki a hungarikumként is nyilvántartott tokaji aszú kóstolása, vagy egy borászat, esetleg borospince felkeresése.
4. Tiszadob, Andrássy kastély
A meseszép felújított kastély és parkja újra látogatható, érdemes felkeresni! A romantikus stílusú kastély Meinig Arthur építész tervei alapján 1880-1885 között épült, Magyarország miniszterelnöke és az Osztrák-Magyar Monarchia első külügyminisztere, gróf Andrássy Gyula megbízásából. A terveket határozottan felügyelő grófot a Loire-menti kastélyok ihlették. A gróf 1890-ben bekövetkezett halálakor a kastély már készen állt, csak a belső berendezés és a park kialakítása maradt fiára, a kastély örökösére: ifjabb Andrássy Gyula grófra. A gróf és családja az év jelentős részét ebben a műtárgyakkal gazdagon ékesített épületben töltötte. 1918-ban tragikus fordulatot vett az épület története, fegyveres forradalmárok betörték a nagykastély kapuját, teljes bútorzatát összetörték, az ablakokat belövöldözték. Összezúzták a velencei tükröket, csillárokat, szobrokat és kerámiákat, a drága festményeket, könyveket megsemmisítették, széthordták. A II. világháború végén román katonai kórházat telepítettek ide, amely a háború után állami tulajdonba került. 1950-től a közelmúltig gyermekvárosként működött. A kastély egyik különlegessége, hogy a 4 évszaknak megfelelően 4 bejárata, az év 12 hónapjának megfelelően 12 tornya, 52 hetének megfelelően 52 szobája és 365 napjának megfelelően 365 ablakszeme van. Az épület művészeti értékét jelentősen növeli, hogy 1910-ben ide helyezték át a Rippl-Rónai tervezte Andrássy-ebédlőt, amely Róth Miksa csodálatos üvegablakával a kastély egyik fő látványossága. Az eredeti, színes Tiffany-üvegből készített felső üvegrészek ma is láthatók a nagyméretű ablakon. A padlástérben található a legfiatalabb Andrássy lány, Andrássy Katinka (később Károlyi Mihály felesége) szobája, innen nyílik a legszebb kilátás a környékre. A kastély szépségét fokozza csodálatos környezete, a folyók és holtágak menti ártéri és galéria erdők sokszínűsége. Parkját északról 500 hektáros, ősfás gazdasági erdő határolja. Egyedülálló nevezetessége a tiszafákkal határolt, középkori liliom rajzolatú bukszus labirintus, benne a Fadrusz János tervei alapján készült Lányszöktetés című szoborral.
5. Tisza-tavi Ökocentrum, Poroszló
Fantasztikus bemutatóhely, mely interaktív módon, játékosan tárja elénk a Tisza-tó és a Tisza-völgy élővilágát. Állatbemutató, halászskanzen, vízi sétány vár ránk, nemcsak gyalogosan, de vízi járművön is megcsodálhatjuk a növény és állatvilágot. Európa legnagyobb édesvizű akváriumrendszere is segít abban, hogy a „szőke" folyónk élővilágát testközelből megismerhessük.
6. Mártély, Ártéri tanösvény
A képzőművészek kedvelt alkotóhelye, a tájképileg is megkapó mártélyi Tisza-part, mely 1971-óta védett. A Tisza egykori árterét az 1846-ban megkezdett folyószabályozás a töredékére zsugorította, két holtág keletkezett. A morotvákkal bezárt szigetek, mélyfekvésű ártéri erdők, rétek buja növényzete gazdag állatvilágnak nyújt menedéket. A tájvédelmi körzet nemzetközi jelentőségű vizes élőhely. Tízezernyi vadlúd és vadréce jelenik meg árvízkor és télen a be nem fagyó folyószakaszon. Nyárvégi és őszi látványosság a feketególyák és a kócsagok vonulása. A mártélyi holtág kedvelt üdülőterület, ahol szabadstrand, kemping, csónakkölcsönző, éttermek, lovaglási lehetőség is van. A Mártélyi Tájvédelmi Körzet legújabb létesítménye az ún. Ártéri tanösvény, mely a terület északi "korhány" elnevezésű részterületét mutatja be. A nyolc állomással rendelkező tanösvény 2.6 km hosszú, és a holtág kialakulásán túl megismertet az árvízi védekezéssel, valamint az árterek élővilágával.
7. Szeged, belváros
Szeged nagy árat fizetett azért, hogy a Tisza partjára épült: az 1879-es nagy árvíz elpusztította a város nagy részét. Mégis volt ereje talpraállni, az újjáépült Szeged gyönyörűbb, mint valaha, belvárosa a Tisza part egyik ékköve. Számos megkapó épület, a híres Dóm, paloták, zsinagógák várják a látogatókat, de a gasztronómiát kedvelők sem csalódnak a paprika, a szegedi halászlé és a Pick szalámi hazájában.
