Egyre többen érzik úgy, hogy a párjuk inkább a közösségi médiával él kapcsolatban, mint velük. De vajon igaz-e, hogy a sok posztolás, önfény, hashtag-selflove mögött nárcisztikusság áll? Egy friss tanulmány szerint: elég valószínű.
A nárcisztikus lélek mélyén: filterek és figyeleméhség
A kutatás szerint azok az emberek, akik sokkal aktívabbak a közösségi médián – gyakori szelfik, "tündérfényes" bejegyzések, vagy csak a folyamatos posztolás – gyakran mutatnak nárcisztikus jellemvonásokat. A különböző platformokon az én-központú viselkedés jól számokra optimalizált: minden like, komment vagy megosztás olyan, mint egy kis dopamin-injekció az önbizalomnak.
Én, én és megint csak én
A tanulmány különbséget tett két típusú nárcisztikus személyiség között: az egyik a klasszikus, dominanciára törekvő típus (grandiozus), a másik a sérülékenyebb, aki a megerősítéseket keresi (rejtett nárcisztikus). Mindkettő hasonlóan működik a neten: képek, posztok, bejegyzések, amik arról szólnak, hogy "figyelj rám, csodálj engem". Közben persze jönnek a #deepthoughts meg a #nofilter hazugságok, de a cél ugyanaz: válaszreakciót kiváltani.
És akkor most mi van a szerelemmel?
A baj ott kezdődik, amikor a párkapcsolat is csak egy médiaműfaj lesz. Egy barátnőm például panaszkodott: a barátja minden közös pillanatot Insta-tartalommá alakított, de ha valami baj volt, akkor hirtelen "offline" lett. Mintha a kapcsolat csak addig élt volna, amíg mások látták. A nárcisztikus pár gyakran nem az intimitást, hanem a külső visszajelzéseket hajszolja.
Hashtag boldogság vs. valódi kapcsolat
Persze nem minden aktív felhasználó nárcisztikus, de ha valaki kizárólag külső megerősítésekből él, az komoly intő jel. A tényleges szeretet nem nézőpont-kérdés, és nem lehet szűrőkkel kiszínezni. Ha a kapcsolatod több résztvevős műsorrá válik, ahol te már csak a fotós vagy, ideje átgondolni, mi a fontosabb: a szerelmed vagy a szerelmed követőszáma.
Forrás: Nabi, R.L., Prestin, A., Áccim, L. et al. (2024). Social Media Activity and Narcissistic Traits: A Meta-Analysis. Journal of Research in Personality. DOI: 10.1016/j.jrp.2024.104312
