De mit mond a tudomány? Milyen biológiai, pszichológiai és társadalomtudományi ismereteink vannak a nemekről? És miért veszélyes a jogszabályi leegyszerűsítés?
A biológiai nemek – nem olyan egyszerű, mint hinnénk
A biológiai nem elsődleges meghatározója a kromoszómális felépítés (XX nőknél, XY férfiaknál), ám ez a felosztás nem fed le minden emberi állapotot. Az interszex személyek például olyan genetikai, hormonális vagy anatómiai jellemzőkkel rendelkeznek, amelyek nem sorolhatók be egyértelműen sem a női, sem a férfi kategóriába. A becslések szerint az interszexuális állapot a lakosság 1,7%-át is elérheti – ez nem kevesebb, mint a vörös hajú emberek aránya a világon.
A hormonális eltérések (pl. androgénérzéketlenség, hormontermelő daganatok), vagy a fejlődési rendellenességek (mint a Turner- vagy Klinefelter-szindróma) szintén azt mutatják: a biológiai nemek spektrumként is értelmezhetők, nem csupán bináris rendszerként.
Társadalmi nem (gender) – a pszichológia és szociológia szemszögéből
A társadalmi nem (gender) azokat a szerepeket, elvárásokat és identitásokat jelenti, amelyeket az adott kultúra a férfiakhoz és a nőkhöz rendel. A nemi identitás ezzel szoros kapcsolatban áll – ez az egyén belső meggyőződése arról, hogy ő férfiként, nőként, esetleg másként határozza meg önmagát.
Több, neuropszichológiai kutatás is megerősíti, hogy a nemi identitás nem csupán társadalmi nevelés kérdése. MRI-vizsgálatok kimutatták, hogy a transznemű személyek agyfelépítése bizonyos tekintetben közelebb áll a választott nemük tipikus agyi mintáihoz, mint a születéskor meghatározott nemükhöz.
A nemi identitás elismerésének jogi és etikai kérdései
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) már 2018-ban eltávolította a transzneműséget a mentális betegségek közül, hangsúlyozva, hogy ez egy természetes variációja az emberi sokféleségnek. A nemzetközi emberi jogi normák, például az ENSZ Emberi Jogi Bizottsága szerint is alapvető jog, hogy az egyén nemi identitását tiszteletben tartsák – ennek megtagadása a diszkrimináció egyik formája.
Több európai ország – például Németország vagy Málta – már bevezette az "X" opciót a hivatalos iratokban azok számára, akik nem kívánják magukat kizárólag férfiként vagy nőként azonosítani.
A tudományos közösség felelőssége
A Magyar Tudományos Akadémia állásfoglalása nem csak egy tudományos vélemény, hanem figyelmeztetés is: ha a tudományt figyelmen kívül hagyják a jogalkotás során, az emberek egy részét kizárják a társadalomból, láthatatlanná és jogfosztottá teszik őket.
A nemi sokféleség nem ideológia, hanem biológiai és pszichológiai realitás. A tudományos konszenzus szerint tehát hibás és veszélyes azt állítani, hogy csak két nem létezik, és ezt jogszabályba is foglalni.
Miért számít ez mindannyiunknak?
A társadalom sokszínűsége nem fenyegetés, hanem gazdagság. A nemi identitás elismerése, az érintettek jogainak biztosítása nem vesz el másoktól, hanem hozzáad egy emberségesebb, elfogadóbb világhoz. Ha az Alaptörvénybe olyan kijelentés kerül, amely nem állja meg a helyét sem a biológiában, sem az orvostudományban, sem a pszichológiában, az hosszú távú következményekkel járhat a diszkrimináció, a jogkorlátozás és az emberi méltóság megsértése terén.
A kérdés tehát nem csupán elméleti: az életünkről, jogainkról, és közös emberi méltóságunkról szól.
Tudományos hivatkozások:
Blackless, M., Charuvastra, A., Derryck, A., Fausto-Sterling, A., Lauzanne, K., & Lee, E. (2000). How sexually dimorphic are we? Review and synthesis. American Journal of Human Biology, 12(2), 151–166. https://itgl.lu/wp-content/uploads/2015/04/Blackless-How-Dimorphic-2000.pdf
Bao, A. M., & Swaab, D. F. (2011). Sexual differentiation of the human brain: relation to gender identity, sexual orientation and neuropsychiatric disorders. Frontiers in Neuroendocrinology, 32(2), 214–226. https://doi.org/10.1016/j.yfrne.2011.02.007
World Health Organization (2018). ICD-11: Classifying transsexuality as "gender incongruence". https://www.who.int/news/item/18-06-2018-who-releases-new-international-classification-of-diseases-(icd-11)
United Nations Human Rights Office of the High Commissioner (2019). Born Free and Equal – Sexual Orientation and Gender Identity in International Human Rights Law. https://www.ohchr.org/sites/default/files/Documents/Publications/BornFreeAndEqualLowRes.pdf
