Az "introvertált" szó az utóbbi években divatba jött – de sokan még mindig összekeverik az "antiszociális" kifejezéssel, pedig a kettő nem ugyanaz. Sőt, a kettő között ég és föld a különbség. Nézzük meg, mit is jelentenek pontosan ezek a fogalmak.
Mit jelent az, hogy introvertált?
Az introvertált ember olyan személyiség, aki az energiáit leginkább befelé fordítja. Ez nem azt jelenti, hogy nem szereti az embereket, hanem azt, hogy a társas érintkezések után töltődésre van szüksége – egy kis egyedüllétre, csendre, saját időre. Sokan közülük érzékenyek a zajokra, a zsúfolt helyekre, és jobban érzik magukat mély beszélgetésekben, mint csoportos csevegésekben.
Introvertáltnak lenni nem furcsaság – hanem egy természetes személyiségvonás. A pszichológia szerint egy spektrum része, ahol az extrovertált és az introvertált végpontok között sokféle árnyalat létezik.
És mit jelent az, hogy antiszociális?
Az antiszociális viselkedés viszont egészen mást jelent. Ez nem befelé fordulást jelent, hanem a társadalmi normák, szabályok és más emberek tudatos figyelmen kívül hagyását vagy megsértését. Az antiszociális személyek gyakran érzéketlenek mások érzéseire, és nem ritkán szabályszegők, konfliktuskeresők. (Ez már egy pszichiátriai fogalom is lehet, például az antiszociális személyiségzavar esetében.)
Az introvertált tehát nem antiszociális – csak máshogy működik a szociális rendszere. Ő az, aki figyelmes hallgató, aki inkább egy emberrel beszél mélyen, mint tízzel felületesen. Aki nem hív fel, de ír egy kedves üzenetet. Aki lehet, hogy nem jön el minden bulira, de ha ott van, őszintén jelen van.
Társas lények – más tempóban
Introvertáltnak lenni nem zárja ki a szociális életet – csak más kereteket igényel. Nem ritka, hogy egy introvertált ember remek barát, partner, kolléga, csak épp másképp kapcsolódik. A csend nem elutasítás, az egyedüllét nem magány. És a visszahúzódás nem közöny.
A világ sokáig az extrovertáltságot ünnepelte: a hangos, nyitott, közvetlen embereket. De szerencsére egyre nagyobb teret kap az a felismerés is, hogy a nyugalom, a mélység, a csendes figyelem ugyanolyan értékes. Csak máshogy működik.
És mi a tanulság?
Ha legközelebb valaki a sarokban ül csendben a társaságban, ne gondoljuk, hogy baj van vele. Lehet, hogy csak figyel. Lehet, hogy épp gyűjti az energiát egy-egy mondatra. Lehet, hogy ő lesz az, aki este küld egy személyes üzenetet: "Jó volt látni téged."
Mert az introvertált nem zárkózott, nem barátságtalan, nem antiszociális. Csak máshogy szeret. De szeret – mélyen, csendben, és őszintén.
