Szexuális zaklatás, hatalommal való visszaélés: ezek a szavak az utóbbi hetekben napi szinten jelennek meg a sajtóban. Az Amerikai Egyesült Államokban kirobbant botránynak hazánkban is vannak következményei.
A konkrét esetekkel itt nem foglalkozunk, viszont felhívjuk a figyelmet egy nemrég megjelent tanulmányra, amely azt boncolgatja, hogy mi az összefüggés a hatalom és a szexuális abúzusok között. Egy korábbi kutatás már megállapította, hogy azok a nők és férfiak, akik kaphatóak alkalmi szexre, hatalmuk megnövekedése esetén hajlamosabbak azt hinni, hogy az alkalmazottaik szexelnének velük. Azok, akik eleve kevésbé vonzódnak az alkalmi szex iránt, hatalmuk megnövekedésével még kevésbé vélik azt, hogy az alárendeltjeik szexuális viszonyt akarnának velük létesíteni.
Miből ered ez az agresszió: talán az ego fenyegetettségéből?
A legújabb tanulmányok szerint a hatalommal járó korrupciós hatások ugyanúgy működnek férfiak és nők esetében. Az újonnan felismert hatalom erősíti a zaklatási tendenciát azon emberek között, akik korábban hosszú ideig kevés erőt éreztek magukban (kis hatalmuk volt), akár nőkről, akár férfiakról beszélünk.
Mind a nők, mind a férfiak viselkedését befolyásolta a hatalomhoz jutás, bár a szexuális visszaélésekből többet jegyeztek fel a férfiak körében. Ugyanakkor a viselkedés megváltozásának természete hasonló volt a két nemnél: akár férfi, akár nő jutott hatalomhoz, könnyebben élt vissza ezzel szexuális téren is, mint a hierarchiában lejjebb helyezkedő társa. A szakértők egyetértenek abban, hogy aki pszichológiailag bizonytalan, azt könnyen kompenzálja a hatalom az elégedetlenségért, és gyakrabban vádolható szexuális visszaéléssel, vagy ilyen jellegű előnyszerzéssel.
Ahogyan a Journal of Personality és Social Psychology folyóiratokban megjelent tanulmányok megerősítik: ez más esetekben is így működhet – például azok a szülők gyakrabban használnak fizikai fenyítést, akik teljesen tehetetlennek érzik magukat az erős jellemű gyerekükkel szemben. Azok, akik bizonytalannak érzik magukat, talán olyan régóta várnak arra, hogy megtapasztalhassák a hatalom érzését, hogy azt megszerezve megrészegülnek, és azt próbálgatják, hogy mennyire tudják ezt mások felett is alkalmazni, hogyan tudnak embereket irányításuk alá vonni.
Korábbi tanulmányok már rávilágítottak arra, hogy a pozícióban lévő emberek sokkal inkább hajlamosak másokat tárgyaknak nézni, nem személyeknek, egyéniségeknek. A mostani vizsgálat számos kísérleten alapszik, amelyek többsége heteroszexuális férfiak viselkedését vizsgálta vonzó, ám elérhetetlen nők irányába. Amikor a korábban kevés hatalommal rendelkező férfiak magasabb pozícióhoz jutottak, máshogy kezdtek viselkedni: ellenséges, szexista hozzáállást mutattak a visszautasító nők felé. Ezzel szemben azok a férfiak, akik már korábban is jelentősebb pozícióban voltak, a hatalmuk növekedésével éppen ellenkezőleg viselkedtek: csökkent a nők felé mutatott, szexista hozzáállásuk.
Egy közelmúltban megjelent tanulmány arról ír, hogy egy férfiak uralta videójáték segítségével vizsgálták a női játékosokat, és azt találták, hogy azok a játékosok, akik alacsonyabb pontszámmal álltak - ezért bizonytalanabb, lúzerebb képben jelentek meg - sokkal inkább zaklatták a nőket.
Az, amit az egyén hatalomnak érez, nem mindig felel meg a valóságnak. Egyesek még magas pozícióban is lehetnek elégedetlenek, bizonytalanok, és az is előfordulhat, hogy a várt pozíció az útvesztők miatt nem jelent akkora hatalmat, mint remélték.
