Megbocsájtani: egyszerűnek tűnő dolog, sokan mégsem képesek megtenni. Évekig, évtizedekig hurcolják a haragot, a dühöt, a neheztelést.
Pedig nem mindegy, milyen érzéssel vagyunk a másik iránt: mérgesek, ridegek, bosszúsak vagyunk nap, mint nap, vagy elfogadóak, kedvesek, könyörületesek – még akkor is, ha az illető valamikor megbántott minket.
A megbocsájtás egy nagyon erős, gyógyító eszköz, amellyel befedhetjük a sebeket. A gyászhoz hasonlóan - nagyon mély és felszabadító folyamat. Sokkal jobb lesz, ha túljutunk rajta, mintha benne vergődnék.
Ha már elszántad magad, az alábbi 5 lépésben kezdj neki a megbocsájtás folyamatának!
1. Légy tisztában az érzéseiddel és urald őket!
A megbocsájtás bonyolult kérdés lehet. Ha a sérelem elmérgesedik, magunkat is elveszíthetjük a konfliktusban, rosszul reagálhatunk, tisztességtelenül viselkedhetünk. Ezért fontos, hogy maradjunk korrektek, úgy kommunikáljunk, hogy ne tetézzük a problémát. Próbáljunk tudatosan cselekedni, átgondoltan, az érzéseinket kontrollálva haladni. A megbocsájtás a belső erőnk visszaszerzésével kezdődik.
2. Engedd el a neheztelést!
A neheztelés az alábbi példával illusztrálható: én iszom a mérget, de azt akarom, hogy te halj meg. A nehezteléssel azt hisszük, hogy van erőnk, lehetőségünk a minket sértő személy kontrollálása felett. Valójában ennek ellenkezője igaz.
Azzal, hogy valakire bosszús vagy, valakire neheztelsz, valójában az erődet és figyelmedet a szituációra és az emberre pazarolod. Még akkor is, ha ez egy múltbeli esemény, most is ugyanúgy forr benned és elveszi az erődet. Fájdalmat, feszültséget okoz benned, mérgező és boldogtalan érzéseket keltő. A nehezteléssel, haraggal te iszod a mérget, ami téged mérgez, miközben azt várod, hogy a másik szenvedjen tőle.
3. Képzeld el, hogy szabadabban létezel
"Megbocsájtani annyit jelent, hogy felszabadítasz egy rabot, majd felfedezed, hogy a rab te magad voltál." — Lewis B. Smedes
Meg kell szabadulnunk attól a nyomasztó gondolattól, hogy igazságtalanság áldozatai lettünk. Úgy döntünk, hogy szeretetben éljük az életünket, nem hagyjuk, hogy egy múltbeli esemény határozza meg a jelenünket.
A megbocsájtás nem azt jelenti, hogy mi kérünk elnézést a hibáért, vagy hogy mindenképpen olyan emberrel kell élnünk, aki hűtlen vagy bántó volt hozzánk. Azt jelenti, hogy megbocsájtunk neki, hogy saját magunkat felszabadítsuk a rossz érzés alól. Amikor megbocsájtunk, saját magunkat engedjük ki a börtönből, a neheztelés és harag börtönéből, ahol vergődünk.
4. Változtasd meg a perspektívádat: legyen a vádaskodásból kíváncsiság
Nézd más szemszögből a dolgokat! Ez nem csak a tisztánlátást segíti, de érdekes felfedezéseket is tehet, akár önmagadról is.
Az emberek gyakran megbántják egymást – sokszor akaratukon és tudtukon kívül. Gyakran nem értjük, miért viselkednek velünk úgy, ahogy, nem tudunk, nem ismerünk minden körülményt.
Ez nem azt jelenti, hogy el kell ismerned: a téged megbántónak, megsértőnek igaza volt. Azt jelenti, hogy hajlandó vagy a megsértett egódon túllépni, és megpróbálni megérteni, hogy a másik miért okozott neked fájdalmat. Megpróbálod az ő szempontjait is figyelembe véve teljesíteni a képet.
5. Úgy állj, mint egy szikla, de legyél rugalmas, mint a víz
Bizonyos szempontból légy szikla: stabil, erős, magabiztos, önbizalommal teli. Más szempontból viszont legyél víz: rugalmas, alkalmazkodó. Mindkét jellemre szükség van a megbocsájtáshoz. Így tudunk az életben előrehaladni.
