Bemutatjuk aaa… szponzorodat!

Képzeld el, hogy rákeresel a „vezető” szóra egy képadatbázisban. Mit látsz? Valószínűleg egy öltönyös férfit, aki épp mutogat egy prezentációs képernyőre, miközben a beosztottak áhítattal jegyzetelnek. Most írd be, hogy „titkárnő”. Hát igen. Smink, mosoly, toll a kézben, és – ha igazán mélyre ásol – esetleg egy rózsaszín blúz is. Nem, nem egy 2003-as reklámkatalógusról van szó. Ezek a képek bizony a mai napig befolyásolják, hogyan gondolkodunk a nőkről és férfiakról – még akkor is, ha a szöveg épp valami egészen mást állít.

Ha úgy gondoltad, hogy az emberi udvarlási szokások bonyolultak, akkor készülj fel: a természet ennél sokkal bizarrabb forgatókönyveket is írt. A címért, miszerint „a világ legfurcsább párzási szokása”, sok állatfaj versenybe szállhatna – de a győztes talán nem meglepő módon egy apró, ám annál találékonyabb teremtmény: a laposférgek közé tartozó tengeri Pseudobiceros nem.

Valld be: ha azt mondom, „szív”, azonnal megjelenik előtted az a jól ismert piros, kicsit lekerekített, kicsit hegyes szimbólum, amit Valentin-napon csokiban, párnán, sőt még virsli formájában is láttál már. De ha ránéztél már egy valódi emberi szívre (például egy biológiaórán, vagy egy orvosi sorozatban), akkor pontosan tudod: az semmi ilyesmire nem hasonlít. Szóval miért lett ez a furcsa, cseppfordított forma a szerelem univerzális jele? És hogy kerül ide egy rég kihalt növény, a görög szilfium? Kapaszkodj meg: ez egy botanikai, történelmi és enyhén pikáns utazás lesz.

Ha valaha is kaptál (vagy ajándékoztál) vörös rózsát Valentin-napon, évfordulón vagy egy bocsánatkérés mellé csúsztatva, akkor tudod: ez nem csak egy virág. Ez a szerelem nonverbális „szeretlek, de nem akarok erről most beszélni” formája. De miért pont a vörös rózsa lett a romantika nagykövete? Miért nem a napraforgó vagy a kaktusz? Utánajártunk, és megnyugtatunk: nem egy virágpiaci marketingfogásról van szó. A vörös rózsa szerelmes karrierje jóval régebbre nyúlik vissza – egészen az ókori mitológiákig.

Hazugságvizsgálóra nem telik? Semmi gond, ott van helyette a jó öreg testbeszéd. A brit Science Focus cikke alapján most megtanulhatod, hogyan olvasd le valaki arcáról (vagy a sajátodról), ha a szavak mögött inkább mese van, mint valóság. És igen, néha elég egy arcrezdülés, egy kis torkot köszörülés vagy egy fura félmosoly – például a randin, amikor azt mondja: „Nem, soha nem nézek focit!”

Ez a cikk nemcsak akkor lesz hasznos, ha titkos CIA-ügynök vagy, hanem akkor is, ha csak szeretnéd tudni, valóban „csak barát” volt-e az az ex, akitől még mindig kap szívecskés üzeneteket. Vagy ha kíváncsi vagy, tényleg ő főzte-e azt a lasagnét, amit állítólag „évek óta tökéletesít”.