Hogyan vidíthatnál fel bennünket?

Sokan hiszik, hogy a ghosting, vagyis amikor valaki minden szó nélkül eltűnik egy kapcsolatból, a digitális kor szülötte. Pedig az emberiség történetében mindig is voltak, akik a „bocs, most nem érek rá” helyett inkább köddé váltak. Csak régen még nem a Messenger mutatta, hogy „látta, de nem válaszolt” – hanem a postás, aki hiába csengetett.

A könyvespolcodon már külön polcot kaptak az önsegítő könyvek? „Hogyan legyél magabiztos 7 nap alatt”, „A siker 5 titka, amit senki sem mond el”, „Ébredj korán, és hódítsd meg a világot”? Akkor te is a modern kor legnépesebb szektájának tagja vagy: az önfejlesztők egyházáé. És mint minden vallásnak, ennek is megvannak a saját paradoxonjai.

Azt mondják, a szerelem vak. Pedig ha a mikroszkóp alá nézünk, kiderül: nem vak, hanem kémiai kódok által vezérelt, hormonokkal megbolondított biológiai kísérlet. Csak épp mi vagyunk a kísérleti nyulak – és valahol mélyen az agyunkban egy apró laboráns keveri a koktélt, amitől hol euforikusan boldogok, hol reménytelenül bizonytalanok leszünk.

1906. október 16. mérföldkő a magyar jogtörténetben: ezen a napon lépett hatályba az a szabályozás, amely először vonta állami keretek közé a prostitúciót Magyarországon. A hatóságok célja nem az erkölcsök megjavítása volt, hanem a rend fenntartása – hiszen már akkor is tudták, hogy a „világ legrégebbi mesterségét” eltüntetni lehetetlen.

Bevallhatod, te is voltál már libabőrös – egy dal közben, egy hideg fuvallattól, vagy amikor valaki kimondta: „szeretlek.” De vajon miért reagál így a testünk? Miért áll égnek a szőr a karunkon, mintha apró tűk szurkálnának? A válasz egyszerre biológiai, érzelmi és meglepően ősi.