A roppant találó elnevezés egy blogger nőtől származik, aki Plankton néven ír, és ez nem véletlen: önmagát ehhez az óceánban élő kis lényhez hasonlítja, hiszen szinte láthatatlan a társkereső porondon a férfiak számára, és valahol a „szerelmi-párkapcsolati tápláléklánc" alján helyezkedik el.
Egy nemzedéknyi nő problémája
Rendíthetetlenül őszinte írásaiból képet kaphatunk az érettebb nők társkeresési nehézségeiről. Beszámolói mindig nagy port kavarnak az interneten, rengeteg sorstársnál találnak célba. „Majdnem sírtam, amikor a blogot olvastam, amiben éppen arról írt, hogy egy buliba készül és reméli, talál valakit. Én is sokszor érzem ezt. Azt hiszed, hogy ez nem igaz, veled ez nem így lesz, közben sajnos pont így lesz." mondja egy hasonló cipőben járó nő.
Ruthie 47 éves, roppant vonzó nő. A 13 éves fiával él, a fiú apjával még annak születése előtt szétmentek. Azóta társat keres. Lánykorában válogathatott a fiúk között, és úgy érezte, ez idősebb korában is így lesz. Nem így lett. „Mindig volt barátom, amikor a fiatalabb voltam, és azt hittem, a fiam születése után is így lesz, de tévedtem." meséli Ruthie. „Amikor a fiam 3 éves lett, elkezdtem az online társkeresőkön körbenézni. Szórakoztató volt, flörtölgettem is, de valahányszor javasoltam, hogy találkozzunk, a pasik kettőt hátraléptek. Máris azt mondták, hogy nem keresnek kapcsolatot."
Tucatnyi randi következett az évek alatt, de egyikből sem lett semmi. Amikor utoljára regisztrált egy társkereső oldalon, Ruthie 44 éves volt, és alig akadt férfi, aki ismerkedést kezdeményezett. „Úgy tűnik, a 40 egy nagy vízválasztó a pasiknak." foglalja össze a nő. „Mindössze eggyel találkoztam, fantasztikus estét töltöttünk együtt. Aztán nem keresett, és bevallom, nagyon meglepett. Hat hónappal később megkeresett. Kiderült, hogy más nőkkel is találkozott párhuzamosan, és rövid viszont folytatott velük. Amikor nem jött össze, visszajött hozzám, de én így már nem kértem belőle."
Itt van a kutya elásva
Angliában és Walesben a 45 év feletti elváltak száma az elmúlt évtizedekben 30 %-kal nőtt, és valószínűleg nincs ez másképp hazánkban sem. A hivatalos statisztikák szerint, a 45 és 64 év közötti korosztályban ugyanannyi nő és férfi él egyedül, csak a 65 felettiek között nő meg az egyedülálló nők aránya. Ez természetesen betudható annak a ténynek, hogy a férfiak rövidebb ideig élnek. De akkor miért nem találnak a középkorú nők mégse társat, hol itt a hiba?
A kutya ott van elásva, hogy a középkorú férfiak jóval fiatalabb lányokat keresnek. „Egy pasi sokkal szélesebb merítésből válogathat, egykorú, fiatalabb, idősebb, bárkit kinézhet magának." írja Plankton. „A normális 45 év feletti férfiakra szinte keselyűként csapnak le a társkereső nők." Rendben, van néhány ilyen eset, de ez ennyire általános? Sajnos minden jel arra mutat, hogy igen. Ezt megerősítik a statisztika adatok, és nem mond mást Bernie Hogan, az Oxfordi Egyetem oktatója sem. A kutatók szerint a középkorú férfiak a jóval fiatalabb nőket keresik a társkeresőkön. Egy tipikus 42 éves pasi nyitott a nála 15 évvel fiatalabb lány felé is, de felfelé mindössze 3 évnyi korkülönbséget tud elképzelni, és szinte mindig a fiatalabbakkal kezdeményez kapcsolatot. Ugyanakkor a nők legtöbbször lefelé és felfelé is néhány év korkülönbséget preferálnak.
„Tényleg így van - jelenti ki egy magyar offline társkereső vezetője, Király Szilvia is – a hozzánk jelentkező kora 40-es férfiak is a harmincasok között keresgélnek. Jelenleg 42 év a legtöbb programnál a lányok korhatára nálunk, éppen azért, mert az idősebb nőkhöz nem tudunk férfiakat felmutatni, hiába hiszik a 45 körüli hölgyek azt, hogy a 45 éves férfiak között van esélyük. Sajnos nem sok. Olyan, mintha lenne egy láthatatlan szakadék a 40-nél, és drasztikusan lecsökkennének az esélyek."
Egyedül, egy életen át?
Ez persze alátámasztja azt, hogy miért is érzik a 45 év feletti nők láthatatlannak magukat a társkeresésében. Charlotte Phipps 53 éves szingli titkárnő így panaszkodik: „A legnehezebb számomra, amikor hazajövök este 6-kor az üres lakásba. Csak a kutyáim várnak. Van egy bájos kis házam, gyönyörű kerttel, imádom, de az éjszakáim magányosak. Ülök a tv előtt, és unatkozom. Ha kimozdulok, a pasik észre sem vesznek. Egyre kevesebb az önbizalmam is."
Ráadásul 40 felett nagy eséllyel már mindenki foglalt, akivel találkozunk. A kor előrehaladtával egyre nehezebb társat találni, mi lehet a megoldás? Az internet? Az online társkeresés sokakat elrettent, rengeteg a rossz tapasztalat. Sarah Browne is 46 éves, sosem volt házas, és gyermeke sincs. „Próbálom az online társkeresést folytatni, de elég reménytelen. Meg sem tudom számolni, hányszor jártam úgy, hogy egy férfi randiért könyörgött, aztán 5 perc múlva azt írta, bocs, de mégsem. A többiek azt mondták, ilyenkor talált valaki mást, aki jobbnak tűnt, és inkább vele beszélt meg randit. Mindössze néhány perc alatt."
A probléma tehát nem egyszerű. A nők gyakran kerülnek ki a házasságukból önbizalom hiányosan, reményvesztetten. Keresgélnek, aztán egyik kudarc éri őket a másik után, így hamar feladják. Kijelentik, hogy ez nem működik, és visszahúzódnak a csigaházba. Említsük meg azt is, hogy az érettebb nők gyakran maguk szűkítik a lehetőségeiket azzal, hogy hihetetlenül válogatósak. Számos tanulmány alátámasztja, hogy azok a férfiak, aki hosszú házasság után maradnak egyedül, elég hamar találnak új partnert, szemben a nőkkel, akik jóval nehezebben alakítanak ki új kötődéseket. Az is igaz, hogy a nők egy része nehezebben köt kompromisszumot, nehezebben adja fel az önálló, független életét.
Plankton blogger tehát fontos dolgot mondott ki. „Annyi levelet kaptam, hasonló cipőben járó nőktől, hogy végre valaki kendőzetlenül kimondta a 45 feletti nők érzéseit! Volt olyan is, aki azt mondta, nem fogja követni a blogomat, nem azért, mert nem tetszik neki, hanem mert annyira szíven ütötte, hogy állandóan csak sír, ha beleolvas." Nevén neveztük a gyereket, de vajon ki tudja az igazi megoldást?
