Nem várok a végtelenségig, úgy érzem, csak hitegetsz. Százszor elmondtad már, hogy döntesz, de még mindig ugyanott vagyunk, ahol elkezdtük. A kapcsolatunk nem fejlődik, hiába hittem el én századszorra is elhittem, amit ígértél.
Amikor találkoztunk, azt hittem, te lehetsz az Igazi. Minden olyan meseszerűnek tűnt, töröltem magam a társkeresőkről, elújságoltam a barátnőimnek, tervezgetni kezdtem a közös jövőnket. A rövid lebegés után fura érzés kezdett úrrá lenni rajtam, úgy éreztem, mintha csak én szeretném, hogy egyről a kettőre lépjünk, hogy végigjárjuk egy kapcsolat lépcsőfokait. Tudtam persze, hogy mit vállalok, nem titkoltad, hogy válófélben vagy. Már az első percben elmondtad, de nem riasztott el.
Hónapok elteltével viszont kezdtem azt érezni, hogy a válás kimondásának egyetlen hátráltató tényezője van. Te magad. Hogy az ügyvéd nem ér rá, hogy nincs pénzed, pontot tenni az ügy végére, hogy a feleséged mindent bevet, hogy együtt maradjatok: mese habbal. Valójában nem akarod a kényelmes életedet feladni. Rájöttem, az sem igaz, hogy a feleséged tud rólam, sőt, lehet, hogy a válásról sem tudott.
Valahányszor szakítani akartam, könyörgőre fogtad, fűt-fát ígértél. Elhitetted velem, hogy éppen most kaptad meg a papírokat, hogy már csak kicsit kell várnom arra, hogy elkezdhessük a közös életünket.
Buta voltam, nem tagadom, nem értem, hogyan tudtam hinni újra és újra neked. Mesterien kábítottál, én pedig nagyon szerettelek. Hinni akartam neked. Hinni szerettem volna, hogy az a férfi, akit választottam, mindent megtesz értem, és komolyan gondolja a közös életünket. Hinni akartam, hogy az a férfi becsületes és őszinte.
Egy barátnőm mesélte, hogy ismer valakit, aki 10 éve vergődik egy ilyen kapcsolatban. Átboroztunk egy éjszakát, és reggelre úgy éreztem, kijózanodtam. Tíz éve. Ez iszonyatos! Meglehet, hogy az életem hatoda. Az életem hatodát arra áldozzam, hogy várok valakire, aki nem érdemli meg?!
Döntöttem, és most úgy érzem, hogy van elég erőm kitartani az elhatározásom mellett. 10 napot adok arra, hogy lépjél. 10 napom van még várni. Nem 10 évem.
