A múlt és a jelen: a nemi szerepek átalakulása
A 20. század közepén a családi szerepek szigorúan el voltak választva: a férfiak dolgoztak a munkahelyeken, a nők pedig otthon végezték el a házimunkát és nevelték a gyermekeket. Az 1960-as évektől kezdődően azonban a nők munkába állása, a családtervezés és a társadalmi normák változása jelentős átalakulásokat hozott. Ma már a nők többsége dolgozik, és sokan vezető pozíciókban is megtalálhatók. Ennek ellenére a háztartási feladatok megosztása nem változott lényegesen. A férfiak továbbra is kevesebb időt töltenek házimunkával, mint a nők.
A számok beszélnek: a láthatatlan munka mértéke
A Magyarországon végzett kutatások szerint a nők átlagosan napi 293 percet (közel 5 órát) töltenek fizetetlen házimunkával, míg a férfiak csupán 162 percet (alig 3 órát). Ez napi több mint 2 óra különbséget jelent, ami évente több mint 700 órát tesz ki. A háztartási munka gazdasági értéke sem elhanyagolható: 2010-ben a magyar háztartások összesen 10 300 millió órát dolgoztak otthon, ami a GDP 25 %-ának felelt meg. Mégsem jelenik meg sem a fizetésekben, sem a társadalmi elismerésben.
És a fizetett munka? – Csak minimális a különbség
Mielőtt bárkiben felmerülne, hogy „a nők talán kevesebbet dolgoznak fizetett munkában”, érdemes megnézni a számokat. Az OECD 2020-as adatai szerint a magyar férfiak heti 39,8 órát, a nők pedig 38,6 órát töltenek fizetett munkával. Vagyis a különbség mindössze 1,2 óra hetente – napi szinten szinte elhanyagolható.
Más kutatások (például az MDPI Social Sciences folyóirat 2023-as elemzése) szintén megerősítik, hogy a férfiak legfeljebb napi egy órával dolgoznak többet fizetett munkában, ugyanakkor a nők összességében napi egy órával többet dolgoznak, ha beleszámítjuk a házimunkát és a gyereknevelést is.
Magyarán: a nők nem kevesebbet dolgoznak, hanem más terepen dolgoznak többet – ott, ahol a munkát nem fizetik meg, és gyakran észre sem veszik.
A gyermekek érkezése: a terhek növekedése
A gyermekvállalás tovább mélyíti a különbségeket. Magyarországon a gyermeket nevelő férfiak mindössze 19 %-a vesz részt napi szinten háztartási munkában, míg a nők túlnyomó többsége továbbra is viszi az otthoni feladatokat. A többgyermekes családokban a nők házimunkával töltött ideje még tovább nő, a férfiaké viszont alig változik.
A láthatatlan munka hatásai
A láthatatlan munka nemcsak gazdasági, hanem lelki teher is. A nők túlterheltsége csökkenti a munkahelyi teljesítményt, a karrierlehetőségeket és ami talán még fontosabb: hosszú távon mentális kimerüléshez is vezethet. Mindez úgy, hogy a háztartásban végzett munka a család működésének alapja marad – csupán „láthatatlanul”.
Miért fontos a változás?
A háztartási feladatok igazságosabb megosztása nemcsak a nőket tehermentesíti, hanem a férfiakat is közelebb hozza a család mindennapjaihoz. A közös felelősségvállalás erősíti a kapcsolatokat, csökkenti a stresszt és hozzájárul ahhoz, hogy a munka és a magánélet valóban egyensúlyba kerüljön.
A láthatatlan munka láthatóvá tétele tehát nemcsak statisztikai kérdés, hanem társadalmi felelősség. A valódi egyenlőség ott kezdődik, ahol a fizetett és fizetetlen munka közti határ nem a nemek mentén húzódik. Mert ha mindenki kiveszi a részét a láthatatlan feladatokból is, az nemcsak igazságosabb világot teremt – hanem boldogabb, kiegyensúlyozottabb családokat is.
És amikor legközelebb mérlegelitek, ki mennyi pénzt tesz bele a közös életbe, jusson eszetekbe az is: az együttélés nemcsak a közös kasszáról szól, hanem legalább annyira a közös feladatokról, felelősségről és gondoskodásról is. Mert a közös élet értéke nem a bankszámlán, hanem a mindennapok apró, láthatatlan tetteiben mérhető igazán.
