Mit néztek meg pontosan az agyban?
A norvégiai Oslói Egyetem idegtudósai által vezetett kutatásban több mint 4700, 17 és 95 év közötti ember agyi felvételeit elemezték. A résztvevők mind egészségesek voltak, nem mutatták sem az Alzheimer-kór, sem más kognitív zavar jeleit. Minden résztvevőről legalább két MRI-felvétel készült, így a kutatók nemcsak pillanatképet kaptak az agy állapotáról, hanem azt is láthatták, hogyan változik az idő múlásával.
Hol látszik leginkább a különbség?
Az elemzés szerint a férfiak agyában nagyobb mértékű térfogatcsökkenés volt megfigyelhető, és több agyterület mutatott hanyatlásra utaló jeleket, mint a nőknél. Különösen szembetűnő volt a különbség az úgynevezett posztcentrális kéregben – ez az agy azon területe, amely a tapintásért, a hőérzetért, a fájdalomért és a test helyzetének érzékeléséért felel. Ez a régió a férfiaknál átlagosan évi 2 százalékkal zsugorodott, míg a nőknél körülbelül 1,2 százalékkal.
Más területeken is megjelentek eltérések: a férfiaknál gyakoribb volt a látással, tanulással, memóriával és mozgással kapcsolatos agyi régiók elvékonyodása.
Ha a férfiak agya gyorsabban öregszik, miért a nők betegednek meg gyakrabban?
A kép nem ennyire egyszerű. Bár a férfiak agya összességében gyorsabban öregedett, a nőknél más jellegű változások jelentkeztek. Náluk például gyakrabban tágultak az agy folyadékkal telt üregei, ami szintén az agyszövet csökkenésének egyik jele.
A szakértők hangsúlyozzák: az agy öregedése önmagában nem okoz Alzheimer-kórt. A betegség kialakulásában kulcsszerepet játszanak bizonyos fehérjék – az úgynevezett amiloid és tau –, amelyek felhalmozódása károsítja az idegsejteket. Az öregedés inkább azt befolyásolja, mennyire képes az agy ellenállni ezeknek a káros folyamatoknak.
Amikor a hormonok és a gének beleszólnak
Egyre több kutatás utal arra, hogy a nők magasabb Alzheimer-kockázata mögött nem az agy gyorsabb öregedése, hanem más biológiai tényezők állhatnak. Egy amerikai állatkísérlet például egy Kdm6a nevű gént azonosított, amely az agy immunsejtjeinek gyulladásos folyamatait befolyásolja. Ez a gén az X kromoszómán helyezkedik el – amelyből a nők kettővel, a férfiak viszont csak eggyel rendelkeznek. Fiatalabb korban ez a fokozott gyulladásos készültség akár előnyt is jelenthet, az ösztrogén pedig féken tartja a káros hatásokat. A menopauza után azonban az ösztrogénszint csökken, ami „szabadjára engedheti” azokat a gyulladásos folyamatokat, amelyek hosszú távon növelhetik a demencia kockázatát.
Egy másik friss kutatás szerint a korai menopauza magasabb demenciakockázattal jár, míg a menopauza utáni hormonpótló kezelés összefüggésbe hozható az alacsonyabb kockázattal.
Mit jelent ez nekünk, a hétköznapokban?
A kutatók óvatosságra intenek: a most vizsgált agyi változások nem jelentik azt, hogy az érintettek biztosan demenciában fognak megbetegedni. Az Alzheimer-kór évtizedek alatt alakul ki, és sok tényező együttes hatása szükséges hozzá. A friss eredmények inkább arra világítanak rá, hogy az agy öregedése nem egyformán zajlik férfiaknál és nőknél – és hogy a nők magasabb kockázata mögött összetett hormonális és genetikai folyamatok állhatnak.
Egy gondolat, amit érdemes magunkkal vinni
Az agyunk öregszik, de nem végzetesen és nem egyformán. A nemek közötti különbségek megértése közelebb vihet ahhoz, hogy a jövőben célzottabb megelőzési és kezelési stratégiák szülessenek.
Addig is az üzenet ismerős: a szellemi aktivitás, a társas kapcsolatok, a mozgás és az egészséges életmód továbbra is az agy legjobb barátai – nemtől függetlenül.
Forrás – az eredeti kutatás: Willmoth, H. (2025): Men’s brains may age faster than women’s, suggests major new study. Proceedings of the National Academy of Sciences (PNAS).
