Nyomtatás

Úristen, nincs senkid?!

Úristen, nincs senkid?!
2024
márc.
08

Ez az egyenes út a macskákhoz. A közvélekedés szerint.


Az ember társas lény, mindenki társra vágyik (még az is, aki nem vallja be), de vannak olyan életszakaszok, amit egyedül tölt az ember. Van, aki örül neki, más nehezen viseli, de a környezet általában nem hagyja ezt szó nélkül. A férfiaknak még csak-csak elnézik, mert az olyan „macsós”, de ha nő az illető, akkor szembesülnie kell a folyamatos „jószándékú” beszólásokkal. Valahogy ez a témakör senkit nem hagy hidegen, de azért elég határozott csoportokba sorolhatók a véleményformálók:

1. A sopánkodó

Mélyen együttérezve (vagy azt színlelve) sajnálja a delikvenst. „Milyen rossz lehet neked, Úristen!” Ha az egyedülállóság gyerekkel van megspékelve, teljes a szánalom. „Jujj, de nehéz lehet! Én nem tudom mit tennék.” Legtöbbször a kapcsolatban élők legnagyobb rémálmát valósítod meg, ha egyedül vagy. Egyedül elindulni? Egyedül dönteni? Egyedül élni? Na még mit nem! „Sajnálom, hogy egyedül vagy. De legalább van egy macskád, aki hazavár?”

2. A megvető

A „Hogy vagy?” kérdés helyett azzal indít, hogy „Még mindig nincs senkid?!”. Fejcsóválva taglalja, hogy ez természetesen a te hibád! Mert túlzók az elvárásaid. Mert te elhagytad a Jóskapistát. Az nem baj, hogy folyamatosan hazudott, vagy ivott. Ehelyett: most aztán elcseszted, hogy elhagytad azt a „remek embert”. Mert örülhettél volna neki, hogy legalább van valakid. És különben is „mit válogatsz annyit?! Macskás nő leszel!” Minden szavából süt a megvetés, bezzeg ő. Ő kitartott a legrosszabb helyzetben is és nem tartotta olyan magasan az orrát, mint te! Ugyan a hideg rázza a férjétől, de legalább nincs egyedül...

3. A pánikkeltő

A megvető kissé jószívűbb változata. Kiborítja az egyedülléted és a ketyegő biológiai órád, de nem feltétlen téged okol. Csak hát mi lesz, ha nem igyekszel összeszedni valakit?! Akkor majd a macskák esznek meg öregkorodban?

4. A kerítő

Ő úgy érzi, az egyedüllét valamiféle betegség, amit gyorsan ki kell kezelni. Ha te nem teszel érte, majd tesz ő. Mert természetesen tele van ötletekkel. A Jani? Vagy a Dezső? Az se tetszik? És az a fickó a benzinkúton? Majd ő elintézi neked! Véletlennek álcázott oltári kínos találkozások forrása ő, és végtelenül megsértődik, ha nem lelkesedsz a vakrandira annyira, mint ő. Pedig a szomszédnéni szerint oltári jó parti a Benedek. Te meg húzod a szád. Így biztos macskás nő leszel!

5. A bunkó fickó

Kaján vigyorral az arcán egyetlen alkalmat sem hagy ki, hogy a pókhálókat emlegesse „ott”. Mert már biztos vannak és ajánlkozik a „takarításra, tudod ott” és közben kacsingat. Hiába nős, a hős álszent képében próbál tetszelegni, miszerint szívesen segít bármiben, bármikor. Főleg az ágyban, ismét kacsint a kaján vigyorral az arcán. Azt mondod, hogy kihagyod? Tényleg egy válogatós picsa vagy! Majd macskás nő leszel, meglásd...

6. A vadász

Az, hogy egyedül vagy, az egyértelmű zöld jelzés számára, hogy csak rá vártál. Ki tudja honnan az a nagy önbizalom, miszerint csak ő kellhet, de valami rejtélyes oknál fogva hisz benne. Először csak finom célozgatásokkal, majd határozott kijelentésekkel kínálja fel szolgálatait. Főleg az ágyban. Mert hát ugye a pókhálók. Ja, hogy nem kell?! Hogyhogy nem kell?! Mert ha te is egyedül, meg ő is, akkor egyértelműen... Ja, nem csak válogatós picsa vagy, hanem frigid is. Nyilván! Mi más oka lehetne?! Mert ő ellenállhatatlan ugye, te meg egy rideg, öntelt ribi. Biztos zárdában nevelkedtél és majd a macskák...

7. Az örök optimista

Őt nem zavarja, ha egyedül vagy, szerinte ez is jó dolog. Így bárkivel ismerkedhetsz és majd eljön a te időd, amikor megtalálod az igazit. Mert tuti megtalálod! Mert az ég! A sors vagy Isten, vagy akármilyen felsőbb erő rendelt melléd valakit, akivel boldogan, míg meg nem... csak legyél türelmes, meg nyitott, meg önmagad és hasonlók. Neki tök mindegy, hogy van e macskád, de ha van, szívesen vigyáz rá amíg randizni mész. És közben jobban izgul a találkozás miatt, mint te. Mert a szerelem mozgatja a világot, ugye?

Egyedül lenni, ha nem is feltétlen örömmámor, nem is tragédia. Orson Scott Card szavaival élve: „Ne ítélkezz felettem, amíg nem értesz. És nem tudsz megérteni, ha már eleve ítélkeztél.” Ha mindenki többet foglalkozna a saját magánéletével és kevesebbet a máséval, a világ sokkal jobb hely lehetne...

 


Véleményed?