A Champalimaud Foundation kutatói olyan felfedezést tettek, amely felforgatja a tankönyveket: a gerincvelőben működő speciális idegsejtek nemcsak elindítják az ejakulációt, hanem az egész férfi szexuális működés ritmusát, intenzitását és arousal-szintjét is befolyásolják. Vagyis a szex biológiája sokkal inkább duett, mint szóló – az agy és a gerincvelő folyamatos, kétirányú kommunikációja.

Az ejakuláció nem csak reflex – ez egy összetett, gerincvezérelt koreográfia

A férfi ejakuláció két lépésből áll: először az emisszióból (amikor az ondó a prosztatikus húgycsőbe kerül), majd az expulzióból, amit egy erős, ritmikus izomreflex hajt végre. Eddig úgy hittük, hogy a gerincvelő csupán a második lépésért felel. Most azonban kiderült: létezik egy gerincbeli idegsejtcsoport – az úgynevezett galanin-pozitív vagy Gal⁺ neuronok –, amelyek nemcsak az ejakuláció motorját indítják be, hanem reagálnak az érintésre, értelmezik az állapotot, sőt hozzáigazítják a ritmust a hím aktuális arousal-szintjéhez. Vagyis a gerinc nem vár a parancsra – értelmez, dönt, időzít.

A kulcs: egy apró izom és a mögötte megbúvó ideghálózat

A kutatók a bulbospongiosus izom (BSM) működését követték. Ez az izom felel a „kilövellő” mozdulatért, és minden ejakuláció egy jellegzetes, visszatérő elektromos mintázatot mutat benne.

A Gal⁺ neuronok ugyanide kapcsolódnak. A kutatók kimutatták, hogy:

• közvetlenül aktiválják a BSM-et,
• reagálnak a pénisz érintésére,
• képesek felpörgetni vagy leállítani a motoros ritmust,
• és még az „utójátékot” is szabályozzák – ha az állat már ejakulált, ezek a neuronok egyszerűen nem indíthatók újra.

Ez azt jelenti, hogy a gerincvelő nemcsak indítja, hanem figyeli is a szexuális állapotot – valós időben.

Van, amikor a gerinc adja meg a ritmust – különösen, ha az agy nem szól közbe

A legmeglepőbb eredmény akkor jött, amikor a kutatók az agyat „leválasztották” a gerincről. Ilyenkor a Gal⁺ neuronok sokkal intenzívebben aktiválták az ejakulációs izmot, sőt az egész folyamat ritmusa megváltozott. Ez arra utal, hogy normál esetben az agy fékezi a gerincet – amíg el nem jön a megfelelő pillanat. Egyfajta „fékrendszer” működik tehát: az agy visszatartja a gerincet, a gerinc pedig figyel és vár. Amikor a test eléri az úgynevezett ejakulációs küszöböt, a fék felenged. A kutatók szerint ez a „küszöb” akár a prosztatából érkező jelekhez is kapcsolódhat – mint egy belső üzenet, amely azt mondja: „készen állok”.

Egerek vagy patkányok? Kiderült, melyik hasonlít jobban ránk

A vizsgálatok során egészen különös fajok közti különbség derült ki:

• a patkányoknál az ejakuláció szinte teljesen reflexszerű – gyors, egyértelmű, és könnyen kiváltható.
• az egereknél viszont sokkal elnyújtottabb, ritmusosabb és finomabb folyamat, amely jobban emlékeztet az emberi szexuális működésre.

„A patkány jó modell a korai magömlés vizsgálatára. De az egér a teljes emberi szexuális válasz megértéséhez hasonlíthatóbb rendszer” – mondja a kutatócsoport. A gerinc tehát nem egyszerű reflexközpont, hanem érzékeny, körülményfüggő szabályozó egység.

Miért írhatja át ez a jövő szexuális egészségügyét?

Az új kutatás teljesen új irányt nyit a szexuális zavarok – például a korai magömlés, a merevedési zavar vagy az arousal-problémák – kezelésében. Ha a gerinc ilyen fontos szereplő, akkor a jövő gyógyszerei és terápiái ezt a rendszert is célozhatják. A lényeg: a szex nem egyetlen központból indul. A test sokkal okosabb, a gerinc pedig sokkal aktívabb partner, mint gondoltuk.

Forrás: Lenschow, C., Mendes, A.R.P., Ferreira, L. et al. A galanin-positive population of lumbar spinal cord neurons modulates sexual arousal and copulatory behavior in male mice. Nat Commun 16, 8282 (2025). DOI: 10.1038/s41467-025-63877-2