A felvételt egy csoport snorkeles készítette, akiknek sikerült egy igazán intim pillanatot elcsípni: két felnőtt orka finoman összedörgölte az orrát, majd jött a meglepetés – az egyik óvatosan megérintette a másik nyelvét. A jelenséget a kutatók „tongue nibbling”-nek hívják, ami nagyjából annyit tesz, hogy „finom nyelvvel csókolózás, cetváltozatban”.

A tudomány szerint ez a jelenet sokkal többről szól, mint egy kedves gesztus

Korábban ilyet csak fogságban élő állatoknál figyeltek meg, például delfináriumokban. A vadonban viszont még senki sem dokumentálta – eddig. A felvétel alapján a két orka két percen belül háromszor is „összebújt”, ami arra utal, hogy ez nem véletlen reakció volt, hanem tudatos, szociális viselkedés. Dr. Javier Almunia, a kutatás egyik vezetője elmondta: ha a fogságban megfigyelt viselkedések a vadonban is megjelennek, az arra utal, hogy a faj természetes szociális repertoárjának részei – vagyis nem az akvárium hozza ki belőlük, hanem ők maguk ilyenek.

És milyen „ilyen” az orka? Meglepően gyengéd.

Az orka: csúcsragadozó testben élő érzékeny lelkű társas lény

Az orkákat gyakran „gyilkos bálnának” hívják, de ez leginkább a marketingnek és a történelemnek köszönhető. Valójában a világ legnagyobb delfinféléi, akik elképesztően összetett társas életet élnek. A vadonban megfigyelni őket viszont kifejezetten nehéz. A kutatók szerint az ilyen pillanatokhoz nem elég a tudás és a technika – szerencse is kell, ráadásul sok-sok türelem. Éppen ezért különleges ez a norvég felvétel: olyan viselkedést mutat, amelyet általában csak zárt térben lehet tanulmányozni.

A terepen dolgozó kutatóknak ez aranyat ér

A társas viselkedések megértése létfontosságú az orkákkal foglalkozó biológusoknak. A kommunikáció, a kötődés és az együttműködés ugyanis meghatározza egy-egy csoport túlélési esélyeit. Fontos azonban megjegyezni, hogy bár a turizmus néha képes tudományosan értékes pillanatokat hozni, a cetekhez való túl közeli megközelítés veszélyes lehet rájuk nézve. A kutatás külön hangsúlyozza: csak szigorú szabályok mellett szabad megközelíteni őket.

És honnan jön a „gyilkos bálna” név? Spoiler: egy fordítási baki az egész

Bár a nevükben benne van a „killer”, a vadon élő orkáknak valójában nincs dokumentált története arról, hogy direkt emberekre támadtak volna. A név eredete az ókori tengerészekig nyúlik vissza, akik látták, ahogy ezek a hatalmas delfinek más bálnákat vadásznak le. Ők eredetileg „whale killers”-nek nevezték őket – vagyis „bálnagyilkosoknak”, amit az idők során valaki szépen megfordított: így lett belőlük „killer whales”.

Persze, az orka valóban a tenger egyik csúcsragadozója, de közben nagyon intelligens, kulturálisan sokszínű, családközpontú lény is. Éppen ezért nem meglepő, hogy a vadonban is előkerülnek az ilyen kedves, gyengéd pillanatok.

Ha tehát legközelebb azt gondolod, hogy a természetben nincs helye a romantikának, gondolj erre a két norvég „csókolózó” orkára. A tenger mélyén is van helye a gyengédségnek – csak tudni kell, mikor kell figyelni.