A harmadik fél a kapcsolatban: a mobil

Volt idő, amikor a féltékenység oka egy kolléga vagy egy ex volt. Ma viszont a legtöbb veszekedést nem egy személy, hanem egy tárgy okozza: a mobiltelefon. Nincs benne arckifejezés, nem főz kávét, nem suttog fülbe semmit – mégis képes rá, hogy több figyelmet kapjon, mint te.

"Jaj, csak egy pillanat" – ami már három órája tart

A digitális jelenlét valódi távollétté válhat. Egy szép vacsora, egy nyugodt este – és a másik csak félszemmel van ott. A probléma nem a telefon maga, hanem az érzelmi elérhetetlenség, amit kivált. Mert miközben te beszélsz, ő épp valaki más posztjait lájkolja.

Nem veszekszünk, csak nem figyel

A passzív ignorálás gyakran fájdalmasabb, mint egy nyílt vita. A veszekedés legalább azt jelzi: fontos vagy. De amikor már az is kimerül, hogy a másik észrevegye, hogy ott vagy, akkor valami mélyebben sérül. A telefon közbeékelődött, mint egy érzelemmentes harmadik fél.

Miért olyan nehezünköre letenni?

A képernyő dopaminlöketeket ad, gyors válaszokat, érdekes tárgyakat, ismerős arcokat. Egy partner viszont nem mindig gyors, nem mindig szórakoztató, és időnként tükröt tart. A telefon nem kérdez vissza, nem fáj a szeme, ha rá nézel. Ezért választják sokan „hallgatótársként” – még akkor is, ha mellette ülsz.

Van kiütési lehetőség?

Igen, de nem technológiás, hanem emberi. Lehet időkorlátot bevezetni, lekapcsolni az értesítéseket, vagy egyszerűen kimondani: "Szeretném, ha most csak rám figyelnél." Nem kell dráma, csak jelenlét. Mert egy kapcsolat nem attól működik, hogy mindig egyetértünk, hanem attól, hogy időt adunk egymásnak.

Néha a legnagyobb romantikus gesztus: repülőmódra kapcsolni!