1. A testünk gyorsabb, mint az agyunk – és nem hazudik olyan ügyesen

A verbális hazugságot ki lehet gyakorolni – de a testbeszédet nem olyan könnyű kordában tartani. Amikor valaki füllent, az agya két dolgot csinál egyszerre: kitalál valamit, és megpróbálja elfedni az igazságot. Ez a kettős feladat gyakran kiszivárog a mozdulatokon keresztül.

Képzeld el: első randi, gyertyafény, kérdésed: „És te tényleg még soha nem laktál együtt a volt pároddal?” – a válasz „nem”, közben pedig ő hirtelen elfordul, és úgy fogja meg a borospoharat, mintha karatéra készülne. Hát... lehet, hogy ott több volt, mint Netflix és chill.

2. A mikrokifejezések olyanok, mint a villámcsapás – csak sokkal árulkodóbbak

A mikrokifejezés egy olyan arcrezdülés, ami kevesebb mint fél másodpercig tart. Ennyi idő alatt a hazudozó még nem tudja „visszanyelni” az ösztönös reakciót – például egy apró grimasszal jelezheti, hogy valójában zavarban van, undorodik, fél vagy épp örül annak, hogy sikerült átvernie.

Ha például azt mondja: „Ó, imádom a macskákat!”, de közben az ajkán egy tizedmásodpercig átvillan a döbbenet és enyhe undor, akkor ideje elpakolni a cicás bögréket. És lehet, hogy a cica is jobban jár, ha nem találkozik vele túl hamar.

3. Hazugság közben gyakran „túljátszunk” – avagy amikor a színház beköltözik a nappaliba

Amikor nem mondunk igazat, hajlamosak vagyunk túlzottan hangsúlyozni, amit mondunk – mintha kompenzálnánk valamit. Ilyenkor jönnek a túl széles gesztusok, a túl sok bólogatás, vagy a kényszeres szemkontaktus.

Tehát ha a partnered hirtelen háromszor is kijelenti: „Teljesen megbízol bennem, ugye?”, miközben szinte belefúrja a tekintetét a lelkedbe, és közben úgy mosolyog, mint aki fogszabályzót reklámoz – kezdhetsz gyanakodni. Ez nem őszinteség, ez Broadway.

4. A test és a beszéd nincs mindig összhangban – és ezt a gyomrod is érzi

A szinkrontalanság egy másik árulkodó jel. Ha valaki azt mondja: „Biztos vagyok benne,” de közben a fejét lassan jobbra-balra rázza – ott valami nem stimmel.

Ezért érdemes nemcsak a szavakra figyelni, hanem arra is, hogyan mondják őket. A test gyakran már akkor cáfol, amikor a száj még beszél. A „nyugi, ő csak egy haver” mondat például teljesen máshogy hangzik, ha közben a másik fél hevesen pislog és izzad, mint egy első randin lévő kamasz, akinek elfelejtették mondani, hogy a randi kávézóban lesz, nem az igazságszérum laborban.

5. És a klasszikus: nyugtalanság, vakarózás, torkot köszörülés – avagy mikor kezd gyanús lenni egy gyanútlan mozdulat

Stressz alatt az emberek gyakrabban nyúlnak az arcukhoz, simítják a nyakukat vagy köszörülik a torkukat. Ezek önmagukban még nem jelentik azt, hogy valaki füllent – de ha mindez egy kényes kérdés után történik, érdemes felkapni a szemöldököt (a sajátunkat, ne az övét).

Persze néha tényleg csak szúnyog csípte meg – de ha egy kérdés után már harmadjára vakaródzik, lehet, hogy nem csak a rovarok zavarják.

Például: „Miért lettél 35 évesen hirtelen újra szingli?” – a válasz előtt egy nagy korty a vízből, egy torokköszörülés, és a magyarázat: „Csak más irányba fejlődtünk...” Na, persze. Vagy: „Ez a gyűrű? Ja, ez csak egy baráti ajándék volt.” – miközben fél másodperc alatt beletúr a hajába, átlépi a lábait, és majdnem leveri az asztalt is.

A testbeszéd olvasása nem varázslat, de nagyon is hasznos készség – főleg, ha az ember szeretne tisztábban látni másokat. Vagy a randipartnere szándékait. Csak óvatosan: ha túl sokat gyakorolsz, még a végén azon kapod magad, hogy minden második kávérandi egy hazugságvizsgálattal ér fel.

De legalább unatkozni nem fogsz – és ha elég ügyes vagy, akár saját mini FBI-ügynököt is faraghatsz magadból. Legalábbis a Tinder-randi szintjén.