Amikor a csúnya szó erőt ad

A Keele Egyetem kutatói azt vizsgálták, vajon a káromkodás tényleg képes-e „rásegíteni” az erőkifejtésre. Az eredmények egyértelműek voltak: azok az emberek, akik terhelés közben káromkodtak, tovább bírták és jobban teljesítettek, mint azok, akik semleges szavakat ismételgettek.

A kutatás vezetője szerint ez részben józan ész kérdése. A káromkodás segít átbillenteni minket azon a belső gátláson, amely sokszor visszatart attól, hogy igazán beleadjunk mindent. Egyszerűbben fogalmazva: kevésbé finomkodunk, és jobban „odarakjuk magunkat”.

Mit csináltak pontosan a résztvevők?

A vizsgálatban közel kétszáz önkéntes vett részt. Egy egyszerűnek tűnő, de kifejezetten megerőltető feladatot kellett végrehajtaniuk: egy székről feltolni magukat úgy, hogy testsúlyukat kizárólag a karjaikkal tartották meg. A feladatot kétszer végezték el. Az egyik alkalommal egy káromkodást ismételtek két másodpercenként, a másikon egy teljesen semleges szót. A sorrend változott, hogy ne befolyásolja az eredményt. Azoknál, akik káromkodtak, egyértelműen hosszabb ideig tartott az erőkifejtés. A különbség nem volt apró véletlen, hanem következetesen jelent meg.

Mi történik ilyenkor a fejünkben?

A kutatók szerint a kulcs a gátlások oldódása. Káromkodás közben az ember kevésbé óvatos, kevésbé tart vissza – és ez a testre is hatással van. A résztvevők utólag arról számoltak be, hogy ilyenkor könnyebben kerültek egyfajta „áramlás” állapotba, amikor az erőfeszítés fókuszáltabb és kevésbé megterhelőnek érződik.

Nem véletlen, hogy edzőtermekben, sportpályákon vagy nehéz fizikai munkánál gyakran hallani színesebb nyelvezetet. A jelenséget már évtizedekkel ezelőtt is megfigyelték: a hangos kiáltás, a zaj vagy akár az alkohol is csökkentheti a gátlásokat, és ezzel ideiglenesen növelheti a teljesítményt.

Miért pont a káromkodás működik?

A magyarázat egyik része a tiltott jellegben rejlik. A káromkodás társadalmilag sok helyzetben tabu, ráadásul gyakran más tabutémákhoz – például a szexualitáshoz – is kapcsolódik. Ez a „tiltott” jelleg erősebb érzelmi reakciót vált ki, mint egy hétköznapi szó.

A kutatók most azt vizsgálják tovább, hogy a különböző szavak mennyire befolyásolják a fájdalomtűrést és az erőkifejtést. Más szóval: létezik-e „legerősebb” káromkodás.

Káromkodjunk többet?

A tudósok nem arra biztatnak, hogy mindennap káromkodjunk minden helyzetben. Inkább arra hívják fel a figyelmet, hogy bizonyos pillanatokban – amikor kihívással, fájdalommal vagy erős fizikai terheléssel szembesülünk – a káromkodás tudatos használata akár segíthet is.

Egy jól időzített, magunknak elsuttogott csúnya szó tehát nem neveletlenség, hanem egy egyszerű, „gyógyszermentes” eszköz lehet arra, hogy közelebb kerüljünk a saját teljesítőképességünk határához.

Forrás – az eredeti kutatás: Stephens, R., Dowber, H., Richardson, C., & Washmuth, N. (2025): Don’t Hold Back: Swearing Improves Strength Through State Disinhibition. American Psychologist. DOI: 10.1037/amp0001650