Mostanában folyton abba futok bele, hogy a férfiak szidják a nőket, a nők pedig a férfiakat. Szinte kérdezni sem kell, ha valaki egy ideje nem találja az Igazit, olyan szólamokat vág le az ellenkező nemről, hogy csoda lenne, ha akár egy képviselőjével is szóba állna. Ha egy szingli lányt kérdezek, akkor megtudhatom, hogy mindenért a pasik a hibásak, mert bénák és anyámasszonykatonák. Meg bunkók. És nem gondolják komolyan. Ha egy fiúval kerül szóba, hogy hogyhogy egyedül van, azonnal jön, hogy a lányok válogatósak, és csak a pénzre hajtanak. El akarják tartatni magukat. És persze buták is. Mindenki a másikra mutogat, és senki sem hibás abban, hogy a fél világ társ nélküli éli az életét.

Mondhatnánk, hogy ilyen a társkereső piac, de nem csak a pár nélküliekről beszélek. Családanyák képesek magukból kifordulva szidni a férjeiket, és úgy általában, a férfi nemet. Számos ismerősöm folyamatosan fel akar szabadulni valami nem létező nyomás alól, és mindent tehernek és áldozatnak érez, ami nem az egója körüli építkezésről szól. Lassan már az a ciki, ha valaki a férjére is szán időt, vagy elmosogat, és nem azzal tölti a hétvégéjét, hogy pasimentesen jógázik, terepfut vagy önmegvalósító táborban önmegvalósít. Értem én, hogy a háztartás-gyereknevelés-munka stb. sokszögében fáradtak a nők, de nem estünk át egy kicsit a ló másik oldalára?

A férfiakat sem kell félteni, kevés már az olyan pasi, aki nem képes hosszan sorolni az indokokat, hogy miért kacsintgat kifelé az egyébként magára adó, fitt és csinos, értelmes felesége mellől. Arról ne is beszéljünk, hogy még mindig nem igazán értik, hogy a gyereknevelés-háztartás nem kizárólag a nő dolga.

Az interneten pedig lassan már nem lehet egy témát felvetni, vagy kommentálni anélkül, hogy a másik tábor le ne illessen feminista/macsó/hímsoviniszta jelzővel. Síkra szállsz az egyenlő munkamegosztásért? Feminista! Szeretnéd, ha az asszony nem a barátnőivel töltené az összes hétvégéjét? Hímsoviniszta! Megemlíted, hogy szerinted a tartósan társkeresőknek elsősorban magukban kellene szétnézniük? Mit képzelsz, még nem is válogathatnak! Bármilyen cikk is születik a nőkről, férfiakról, testtudatról, társadalmi szerepekről, párkeresésről, úgy esnek egymásnak az emberek, mintha az életük múlna rajta. Mintha két tábor lenne, és mindenáron meg kellene védenünk a bástyáinkat a másik nemtől.
Mi lesz ebből, kedves lányok és fiúk?